Légyott a hetesen
A mozgássérültotthon folyton morgó lakója, az ötvenéves René tolókocsijához láncoltan éli szürke, a tehetetlenségtől elviselhetetlen hétköznapjait. Egyetlen öröme látszólag az, hogy csípős megjegyzéseivel kínozza az esendő ápolókat. Amikor a fiatal és csinos Julie mellé kerül, René rájön, egyvalami nagyon hiányzik az életéből. Többé nem elégszik meg azzal, hogy a szobája falát bámulja – ami mellesleg pornográf képekkel van tele -, férfiúi jogát kezdi követelni. A fiatal lány egyetlen megoldást talál: el kell vinnie ápoltját kis „gyógykezelésre” a közeli 7-es út mellé egy profi prostituálthoz. Persze nem olyan egyszerű az élet, különösen akkor, ha az otthon vezetősége szigorú, és még a lakókocsik ajtaját is túl szűkre tervezték. Titokban kell megszervezniük a forró légyottot.
 |
A sérültek azonban hamar rájönnek, mitől lett René olyan, mintha kicserélték volna. A halmozottan hátrányos helyzetű, árva, homoszexuális, értelmi fogyatékos, tolókocsis Johnny Holliday-rajongó és muzulmán Rabahtól kezdve a kerekesszékén rallyzó punk fiúig, mindenki számára világossá válik, hogy a kedvetlenség elleni leghatásosabb gyógyír csak egy nő lehet, arról a bizonyos 7-es főútról. Vágyaik szépen-lassan beteljesülnek: a zsörtölődő elcsitul, a muzulmán megkeresztelkedik, a szívek fölmelegednek, és minden a helyére kerül…
Tíz perc: Cselló
„A szkeccsfilm, ez a feledésbe merült műfaj nem halt meg! S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint e rövid etűdök füzére a filmművészet néhány legnagyobbjától. Mindegyik rendező előadja sajátos időértelmezését mint megannyi szabadon választott gyakorlatot egy témára. Első ránézésre az etűdök változatossága és gazdagsága a legszembeötlőbb, a kvalitásukról nem is beszélve. Könnyedén és boldogan merülünk el a gyakorlatot felvállaló alkotók világában.”
