De ha csak a szöveget nézi az ember, akkor ez mind jelen van, és még sokkal több is, egyszerre. Sokféle helyzetben találkozunk vele, minden pont a közhely ellen és megszokott ellen megy. Minden mondat legalább háromfélét jelent, és a darab színrevitelekor az a tét, hogy sikerül-e ezt a bonyolult sokrétűséget megjeleníteni, az olajozottan működő hazugsággépezetből valami kis használható igazságot kikaparni.
 |
A Kurázsi mama és gyermekei ősbemutatója 1941. április 19-én volt Zürichben. Kurázsi mama szerepét Therese Giehse játszotta. Az előadás egyfajta Niobé-tragédiának fogta fel a darabot, ami Brechtet apróbb változtatásokra indította; keményebbre fogalmazta “a csataterek hiénáját”. 1949. január 19-én a berlini Deutsches Theater mutatta be, Brecht rendezésében, Helene Weigellel a markotányosnő szerepében. Az előadásról gazdag dokumentációs anyag készült, a később számos vitát provokáló modellkönyv, részletes magyarázatokkal, jelenetek, színészi megoldások leírásával, megjegyzésekkel és az előadás minden pillanatát megörökítő fotósorozattal. A modellkönyvet Brecht segítségnek, útmutatónak szánta a későbbi rendezések számára, alkotó továbbgondolásra, nem szolgai másolásra. 1950-ben ő maga is alkalmazta Münchenben, ahol Kurázsit ismét Therese Giehse alakította. Brecht szabad teret engedett a színésznő fantáziájának; Giehse egyes megoldásait a darab 1951-es, immár Berliner Ensemble-beli új betanulásában Helene Weigel is átvette. Az alábbi részletek a Kurázsi modellkönyvéből (Bertolt Brecht: Schriften zum Theater, 6, Suhrkamp Verlag, 1964) valók, továbbá a Theaterarbeit (6 Aufführungen des Berliner Ensemble, Henschelverlag, Berlin, 1961) címu könyvből, amely a Berliner Ensemble hat előadásáról szóló írásokat tartalmaz, többek között Helene Weigel és Therese Giehse Kurázsi-alakításának néhány mozzanatát veti össze. A Theaterarbeit Kurázsi-anyagát Brecht közeli munkatársnője, Ruth Berlau állította össze. Amit egy “Kurázsi mama és gyermekei”-előadásnak feltétlenül meg kell mutatnia, hogy a háborúban a nagy üzleteket nem a kisemberek csinálják. Hogy a háborúban, amely ugyanolyan üzlet, mint a többi, csak más eszközökkel, az emberi erények halálossá válnak birtokosaik számára is. Hogy a háború elleni harcban semmilyen áldozat nem elég nagy.
