Mire van szüksége a legkisebbeknek ehhez a fantasztikus fejlődéshez?
Egészségügyi szakemberek és kutatók úgy gondolják, hogy a fehérje az egyik legfontosabb tápanyag nemcsak a baba növekedése, de a fejlődése szempontjából is, hiszen a fehérje a test szöveteinek legfontosabb összetevője: például az izmok, a belső szervek, az enzimek, a hormonok, a vér, a bőr, a haj és még sok más szervünk, vagy életfunkciónk alapja. Emellett a fehérje fontos szerepet játszik még az egészséges emésztőrendszer és az egészséges immunrendszer működésében is. Tudtad, hogy a szervezetben a víz után a fehérje a leggyakoribb építőkő?
Régóta tudjuk, hogy a csecsemő egészséges növekedése és fejlődése szempontjából milyen fontos a baba táplálása. Mindazonáltal nemrég vált ismeretessé, hogy annak a tápláléknak, amit csecsemőkor alatt kap a gyermek, hosszú távú hatásai vannak, felnőttként is befolyásolva egészségünket, évtizedekkel később. Tehát annak ellenére, hogy a fehérje az élet egyik alapja, nem mindegy, milyen mennyiségben fogyasztjuk, főleg az élet első 1000 napjában.
Energia-, folyadék- és fehérjeszükséglet 0–12 hónapos kor között
Nem kell aggódni a baba fehérjefogyasztása miatt, ha anyatejjel táplálják, mivel az anyatej pontosan a megfelelő összetételű, kiváló minőségű tápanyagokat, így a megfelelő fehérjét is biztosítja a baba növekedésének megfelelően.
Az emberi fejlődéssel egy új tudományág, az epigenetika foglalkozik
A tudomány legújabb felfedezése, hogy a különféle krónikus betegségekre, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, a túlsúlyra, a cukorbetegségre és az allergiára való hajlam nem pusztán a szüleinktől örökölt géneken múlik.
A fogantatás pillanatától kezdve bizonyos környezeti tényezők és a génjeink kölcsönhatása akár a hosszú távú egészségi állapotunkat is befolyásolhatja. A környezeti tényezők a növekedésnek ezalatt a döntő időszaka alatt jelentős hatást fejtenek ki, egészen a második életévig. Egy viszonylag fiatal kutatási terület, az epigenetika figyelme irányul arra, hogy a legfontosabb környezeti tényezők (kiemelten kezelve a táplálkozást) miként hatnak a hosszú távú egészségre.
Legegyszerűbben úgy írható le a folyamat, hogy a környezeti tényezők (például a stressz, vagy a táplálkozás) ki-, illetve bekapcsolhatják a szüleinktől örökölt géneket, főként csecsemőkorban, amikor a legérzékenyebbek vagyunk a minket ért hatásokra. Ezek a gének kifejeződésében fellépő változások állandósíthatják anyagcserénket felnőttkorban, sőt generációkon át öröklődhetnek. Ezt a folyamatot nevezzük korai anyagcsere-programozásnak.
A kutatási eredmények napjainkra egyértelművé tették tehát, hogy a betegségekre való hajlamban észlelhető változások a korai rossz anyagcsere-programozásnak tudhatók be, ami mögött egyértelműen a kora csecsemőkori nem megfelelő táplálás, esetenként a túlzott fehérjebevitel áll.
