Mi az a peep show?

A belépő, utcazajt maga mögött hagyó vendég nem hagyja maga mögött a huszonegyedik századot is, nem kezdődik időutazás a bordélyok fénykorába. Nincs vörös selyemtapéta és fűzőben rohangáló vihorászó lányok. A bejáratnál madame helyett recepciós áll, aki olykor – éljen az esélyegyenlőség -, nem is madame, hanem monsieur. Eleganciának híre-hamva sincs. Épp ellenkezőleg, az általunk meglátogatott peep showkat  nem a luxus, nagyvilágiság, a Moulin Rouge levegője lengte be, hanem a praktikumé.

A lakberendező, a szó hagyományos, ártatlan jelentésében, nem helyezte magasra a lécet, mikor az enteriőrről gondoskodott. A titokzatosság érzetét a rossz megvilágítással próbálta kifejezni – néha a szó szoros értelmében tapogatózni kellett, hogy ajtót fedezzünk fel ott, ahol mondják -, két legyet ütve ezzel egy csapásra, a félhomályban ugyanis nem látszik a szűk kis vállalkozás leharcoltsága.





Ebédidő környékén érkeztünk, hogy alapos tájékoztatásban lehessen részünk, de az üzlet méreteinél is szűkebb kínálat ismertetése nem vett igénybe sok időt. A peep show nem orfeum vagy varieté. Fogyasztani, leülni nem lehet, a “műsor” pedig kimerül egy rövid, az általunk választott hölgy által előadott táncban, és a válaszott/megfizetett szexuális szolgáltatásban.
A helytakarékossági okokból félkörben elhelyezkedő kabinokban választhatunk hölgyet.





Egy százforintos érme bedobását követően erre mintegy tíz másodperc áll rendelkezésre. A kabin szemközti falán, deréktájon Füles újság méretű kis kukucskáló található, ezen keresztül nézelődhetünk. Ez a „műsor” peep része, vagyis a kukucskálás. A show-t azonban hiába kerestük most és később, újabb százasunkat is feláldozva, az artisztikus elemekkel tudniillik fukarul bántak az előadók. Ez valamennyire érthető, hiszen szorít az idő, tíz másodperc alatt mindent meg kell mutatni.

Holtszezonban toppantunk be; déli egy órakor két hölgy dolgozott. Az első mellett döntöttünk, és befizettük az 1500 ficcset a magánkabinért. Kicsi helyiség a szemközti falon az ablakká tágított kukucskálóval. Postai pénztárablakra hasonlít, mely üvegezett ugyan, de alul – hogy a kéz és a száj szabadon tudjon dolgozni – szélesebb nyílás található. “Bemenni” nem lehet, csak benyúlni. Mint a kisállatsimogató az állat- és növénykertben. A rés ezúttal is deréktájon található, ezért piciny tornaszertári zsámoly segít a 200 cm-nél kisebb férfiakon.

A választott táncos hölgy már várt minket, emelvényen kucorgott, kezet nyújtott, bemutatkozott – így azonnal kiderült, hogy erősen pöszít -, majd felsorolta, mit mennyiért csinál. 1500 a privátkabinos erotikus tánc, háromezerért meg is lehet érinteni a hölgyet, aki négyezerért ki is elégíti a vendéget kézzel, ötért orálisan, óvszerrel. Megcsókolni, megnyalni nem szabad a táncost, s a magánkabin jellegéből adódóan nem is lehet. És körülbelül ugyanez a helyzet a közösüléssel. A férfi választ és fizet.

A műsorra tizenöt perc áll rendelkezésre, függetlenül attól, ki mire vágyik. Papír zsebkendőt mindenesetre ad a hölgy.