Nem sokkal azután, hogy a karácsonyi ajándékokat már elpakoltuk, és a vendégeink is hazamentek, egy újabb időszak kezdődik, ami tele van megszegett ígéretekkel és bűntudattal. Ahogy az egyik év kérlelhetetlenül átfordul a következőbe, az emberek 45 százaléka tesz újévi fogadalmakat, leginkább a fogyókúrára koncentrálva. Nem nehéz kitalálni, hogy miért: a WHO szerint az elhízás világméretű probléma, egyre többen hízunk ki a nadrágjainkból és lassan de biztosan romlik emiatt folyamatosan a közérzetünk.
Sem fogyás, sem egészség
UC Davis pszichológus és Linda Bacon dietetikus szerint az a fő probléma, hogy igazából nagyon kevés ember képes arra, hogy lefogyjon, és meg is tartsa új súlyát. A fogyókúrák nemcsak abban buknak el, hogy vékonyabbá varázsoljanak minket, hanem abban is, hogy hosszú távon megőrizzük velük az egészségünket. Egy átlagos fogyókúrázó 4,5 kilótól szabadul meg a diétája során, amit visszaszed szép lassan és még hozzá hízik 2 kilót zsírban, lelassul az anyagcseréje, mindez pedig növeli az érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ezért a szakemberek szerint az egyik legjobb módja az egészségünk visszaszerzésének és megőrzésének, ha elkülönítjük ezt a kérdést a súlyunktól.
Az a tévképzetünk van, hogy a fogyás annyira egyszerű, és csak kalóriákat kell égetni hozzá, azt feltételezzük, hogy a mi hatalmunk alatt áll a súlyunk teljes egészében. Valóban képesek vagyunk pozitív változtatásokat véghez vinni, jól dönteni az egészségünk érdekében, de ez nem feltétlenül vezet masszív súlyvesztéshez.
A fogyókúrázás nem új keletű, csak mindig a fő csapásirány változik
Most éppen az egészséges smoothie-k és fehérjeporok világát éljük, ezekkel szeretnénk elérni az álomsúlyunkat. A fogyókúrázás azonban régen is divat volt: már az 1800-as években Lord Byron angol költő is megírta a saját diétáját, ami almaecetből és vízből állt és ami már akkor is nagyon népszerű fogyasztó praktika volt. 1863-ban pedig William Banting londoni temetkezési vállalkozó publikált egy nyílt levelet a kövérségről, amiben leírta a saját fogyását a szénhidrátszegény diéta segítségével. Az értekezés annyira sikeres volt, hogy a férfi nevéből alkotott “banting” egy ideig egyet jelentett a fogyókúrázással, és az iromány a mai napig fennmaradt mint követendő diéta.
Más korai népszerű diétákban dohányozni kellett, ha éhesek voltunk (nyilván a dohányipar találta ki), minden étkezésre grapefruitot ehettünk, százszor kellett megrágnunk minden falatot és a legdurvább mind között az volt, amikor bélférgeket ehettünk kapszulába töltve a fogyás kedvéért. Aztán ott van a nagy hírű káposztaleves-kúra és a fagyidiéta, meg persze ne feledkezzünk meg a lefogyasztó műsorokról sem, amik szintén arra hivatottak, hogy minél inkább belesulykolják az emberekbe, hogy mindenképp le kell fogyni, ha valaki kicsit is eltér felfelé az átlagtól.
Első pillantásra ígéretesnek tűnő eredményeket produkáltak ezek a diéták, hiszen az alanyok tényleg vesztettek a súlyukból. Ám ahogy a tudósok követték az idők során ezeknek az épp divatos fogyókúráknak az áldozatait, elég világos minta rajzolódott ki előttük. Az emberek szinte mindig visszaszedték az elvesztett kilókat, és előjött náluk a jojóeffektus. Annyit értek el a sok fogyókúrával, hogy lelassult az anyagcseréjük, ami miatt sokkal hízékonyabbak lettek. Az már csak mellékhatás, hogy szívbetegséget is könnyebben szedhetnek így össze. Sőt a nagyon alacsony kalóriájú diétákkal még az izmainkat is leépítjük ahelyett, hogy a zsírraktárainkból adnánk le a kilókat.
A svájci tudósok szerint a fogyókúráktól csak hízunk
A visszahízott kilók pedig leginkább zsírból állnak. Egy svájci tudóscsoport a Fribourg Egyetemen tanulmányozta két évtizedig a visszahízás jelenségét és azt találták, hogy a fogyókúrák után az emberek elkezdtek túl sokat enni és hogy ez a túlevés egészen addig folytatódott, amíg az alanyok zsírtömege jóval túl nem haladta a fogyókúra előtti állapotot. Ami pedig ennél még meglepőbb volt, hogy ezt a tendenciát nem azoknál találták, akik az elhízott tartományból indultak neki a fogyókúrának, hanem azoknál, akik amúgy a BMI normál tartományában voltak a diétájuk kezdetén és valószínűleg csak a divat diktálta vékonyságra áhítoztak.
A Kaliforniai Egyetem dietetikus szakértője gyakran mutatja meg ezt a svájci tanulmányt a pácienseinek, főleg azoknak, akik kifejezetten fogyás miatt keresik fel.
“Mindig elmondom nekik, hogy a fogyókúrázás nem fog segíteni abban, hogy veszítsenek a súlyukból. Általában teljesen kikészülnek a tanulmányban leírtaktól, ami segít nekik és nekem, hogy reális célokat tűzzünk ki eléjük.”
A fogyókúrák egyszerűen nem működnek hosszú távon, az igazi súlyvesztéshez meg kell ismernünk a saját testünket és tudatosan életmódot váltani. A diétás termékek persze azt reklámozzák, hogy elég ha egy kis shake-et iszunk vacsorára három hétig, vagy étrend-kiegészítőt eszünk két hónapig, és máris karcsúak leszünk, mint egy brazil modell, de észre kellene vennünk, hogy ez üzlet, semmiféle érdekük nem fűződik hozzá, hogy tényleg lefogyasszák a vásárlóikat. Méghozzá az egyik legjobb üzlet azt sugallni a nőknek, hogy ha ezt eszik vagy azt isszák, akkor modell válhat belőlük, aztán amikor a diétás termék csődöt mond – naná –, akkor magunkat hibáztatjuk, és veszünk egy másik fajta terméket.
Az egészség megszállottjai igazából rejtett fogyókúrázók
Van a fogyókúrázóknak egy rejtettebb csoportja, akik az egészséges étkezés megszállottjai. Ők talán tényleg nem csak és kizárólag a fogyás kedvéért száműzik az étrendjükből a glutént, paleóznak, tisztán étkeznek, és folyton méregtelenítenek. Az ebben a furfangos, hogy míg valakinek mondhatjuk, hogy nincs szüksége fogyókúrára, mert anélkül is teljesen normális a súlya, addig nem mondhatjuk ugyanezt arra, aki csak mindent elkövet az egészséges étkezés érdekében. Azonban a szakértők szerint az egészség megszállottjai gyakran ugyanazt csinálják, mint a fogyókúrázók, csak burkoltan és rejtőzködve. Egy kicsit meg kell kapargatni a felszínt, és kiderül, hogy a gluténmentesség és egyéb mentességek hátterében a fogyás vágya áll.
Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a kövérségtől való félelem ma nagyobb, mint valaha, szégyenbélyeg jár a mai kor társadalmában annak, aki kövér, természetes hát, hogy senki sem akarja lehajtott fővel élni az életét, és igyekszik megszabadulni a vélt vagy valós túlsúlyától. A megoldás nyilván abban van, hogy nem mindenféle eszement fogyókúrákba ugrunk fejest január elsejétől, hanem az egészségünket szem előtt tartva változtatunk az étrendünkön, beiktatjuk a testmozgást az életünkbe, és ezzel galoppozunk csendben az egészségünk felé. Járulékos nyereségként pedig elkönyvelhetjük pár hónap múlva magunkban, hogy még fogyni is sikerült.
