Az otthoni háztartásunkban a hulladékok kb. egyharmadát hasznosíthatjuk ún. komposztálással.
Tehát miért komposztáljunk?
Kertünk talaja egészségesebb, tápanyagban gazdagabb lesz. Javul a hő-, levegő- és vízgazdálkodása. Egészségesebbek lesznek növényeink. Csökken az erózió veszélye. Nincs tárolás, égetés, így légszennyezés. Egy szép természeti folyamat, melynek résztvevőjévé válni mindig élmény. A hulladékunk is kevesebb lesz.
 |
| Komposzt |
Szerves (növényi) anyagok bomlása révén nyert trágya.
Mit tegyünk bele?
Kerti hulladékokat (fű, fa, száraz szalma, lomb [még a tuja, dió, bükk is], virágágyi növények, vágott virágok, kezeletlen kéregdarabok), konyhai hulladékokat (zöldség- és gyümölcsmaradványok), ill. Egyéb növényi származékokat (pl. fahamu, pamutszövet). Korlátozottan alkalmas a déligyümölcsök héja, a papírzacskó, az ételmaradék, a kávézacc.
Mi nem alkalmas?
Beteg növényi részek, magos gyomok, lótrágya, fasírozott, tojáshéj, különböző intim hulladékok, vágott haj, kezelt anyagok, porszívó tartalma.
Hogyan komposztáljunk?
Keressünk a kertünkben egy félárnyékos, szélvédett helyet (ne legyen a házunk közvetlen közelében az intenzív rovarélet miatt). Ásónyomnyi mélyedést készítünk, ebbe állítjuk a komposzthalom keretét, vázát. Ennek kialakítása többféleképpen történhet. Készülhet deszkából ácsolva (esetleg 4 raklapból), dróthálóból, műnyag hordóból (aminek az alját levágjuk, az oldalát kilyuggatjuk), vagy más kreatív megoldást találva.
A láda rendben tartja a halmot, segít a hő és a nedvesség megtartásában. Városi környezetben talán ez az ideális, már csak esztétikai szempontból is. Fontos, hogy jól szellőzzön!
A halom alatt meggyűlhet a víz, kiszorulhat a levegő, ezért (a rothadás elkerülése végett) alulra, a fellazított talajra helyezzünk 10 cm vastagságban pl. kéreg-, ill. fadarabokat, majd szórjunk rá egy réteg földet.
Az összeaprított (5 cm-nél nem nagyobb) darabokat szórjuk a halomra. A nagy nedvtartalmúakat szárazakkal, a finomat a durva szerkezetűvel, a zöldet a barnával jól keverjük el. Az aprítást például fűnyíróval végezhetjük. Fontos a rétegezett halomépítés (például konyhai hulladék, kevés föld, fahamu, zöld hulladék, ismétlődve, kb. 1 méter magasan). A nagy méret a nedvesség és az első néhány hétre jellemző 50°C-os korhadási hőmérséklet megőrzése miatt fontos. A halomépítés kedvező keverési aránya: 60% konyhai, 40% kerti hulladék.
Lehetőleg a halom harmada stabil szerkezetű, szellőztető funkciójú anyagokból álljon. A halmot takaróréteggel fedjük le (lomb, zsákvászon, vagy egy vékony réteg föld), így jobban tartja a vizet, a szél nem szárítja, kellemetlen szagok sem lesznek. A kellemetlen szag egyébként nem jó jel! A komposztunk rothad. A lebontó folyamatokhoz nedvesség szükséges, tartsuk nedvesen a komposztot, de azért ne áztassuk el. A halmot 612 hetente átrakhatjuk, így a korhadás jobban lezajlik. A folyamat gyorsítása érdekében a halmot rakás, ill. átrakás közben, vagy a rétegek közé szórva beolthatjuk földdel vagy egy kis kész komposzttal.
Mikor lesz kész?
A felhasználás határozza meg, mulcsozásra (növényi maradványokkal való talajtakarásra) az intenzív bomlási szakaszon túljutott, 34 hetes anyag jó. Ha palántanevelésre akarjuk használni, akkor meg kell várni a komposzt teljes érését. A morzsalékos, erdei föld illatú anyag 68 hónap után áll rendelkezésünkre. Tapintása nedves, de nem lehet vizet kinyomni belőle.
Tipp: Ha kikel rajta a zsázsa, akkor biztos, hogy jó.
