 |
Kiss István pszichológus, az ELTE oktatója |
Arról mindenki regényeket tud mesélni, hogyan nyomorítja meg a beosztottakat egy rossz főnök. De vajon mikor válik egy vezető önsorsrontóvá, mikor torzul a személyisége az elszánt karrierépítéstől?
Ha a hatalom megszerzésével, a másokon való uralkodással, az egyre drágább tárgyak begyűjtésével valamiféle hiányt pótol az illető magyarázza Kiss István pszichológus, az ELTE oktatója. Ha mindent feláldoz a karrier oltárán, ha a rá váró szerepekből kiesik a házastárs, a szülő, a gyerek… Ha hónapokon át nincs ideje a szeretteire, és a magánéletéből elvész a valódi érzelem, akkor torzul a személyisége, akár férfi, akár nő.
És a multicégek?
A többségük épp az ilyen típusú vezetőket favorizálja! Tíz-tizenkét órás munkaidő, hétvégi tréningek, mindennél erősebb cégtudat
Épp ezért lehet hasznos a félreállást és a karrierépítést vegyíteni! Szóval időlegesen vagy tartósan meg kell próbálni kivonulni a présből!
Ha valaki félreáll, húszan nyomulnak a helyére!
Sokféleképpen lehet kivonulni
Mondjuk, nem felső vezető lesz, hanem szakértőként segíti a munkát, vagy önálló vállalkozóként próbál azzal foglalkozni, amiből megél, közben örömet is szerez neki.
Mondjuk ezt ma, amikor egyetlen állásra százak jelentkeznek.
Igen, erről ma kell beszélni, amikor százak-ezrek egyre több nő is! küszködnek a menedzserbetegséggel, amikor elképesztően lezuhant a születésszám, és hihetetlenül sok a válás
Soroljam?
Ismerek egy csodálatos nyugdíjas tanárnőt csak végigtanította az életét , aki soha nem volt külföldön, mégis őt látogatom meg az utazásaim előtt. Mert annyit tud az olasz, a görög vagy az indiai kultúráról, mintha éveket élt volna ezekben az országokban. Mit szól az ő karrierjéhez?
Gratulálok! Mert létezik egy belső karrier is, azaz nem muszáj alkalmazkodni a közízléshez. Olyan ember is lehet sikeres megépítheti a maga mércéje szerinti karriert , akit a világ egyáltalán nem tart annak.
