| 50 éves a Táncdalfesztivál – kereken ötven éve rendezték meg az első Táncdalfesztivált. Úgy döntöttünk, hogy 2016-ban nosztalgiázunk kicsit, és minden hónapban megemlékezünk az egykori sikerműsorról. |
A klasszikus táncdalfesztiválokat 1966 és 1972 között rendezték meg. Bár a ’80-as, ’90-es években is tartottak hasonló versenyeket, a fénykorát a kezdeti időszakban élte meg a műsor. Az elsőre éppen 50 évvel ezelőtt került sor. Egy ország imádta a többnyire akkor bemutatkozó előadókat és dalaikat. Számtalanszor született holtverseny, így a díjazottaknak általában osztozniuk kellett a dobogós helyezéseken.
1966, amikor a legjobbaknak is osztozkodniuk kellett
Az első Táncdalfesztivált 1966-ban rendezték meg. Több tucat előadó és dal közül kettőt választottak meg győztesnek. Az egyikük Kovács Kati volt, aki a Gyulai Gaál János-Hajnal István által írt Nem leszek a játékszered című slágerével olyannyira befutott, hogy a dalt még ma is előszeretettel fütyörésszük.
A másik első helyezett Toldy Mária lett Bágya András és G. Dénes György szerzeményével, a Más ez a szerelemmel.
1967, a dupla siker éve
Toldy Mária ebben az évben is elhozta az első helyezettnek járó díjat, ezúttal Majláth Júlia és Fülöp Kálmán dalával, a Rövid az élettel, amelyet évtizedekkel később lányával, Malek Andreával is elénekeltek.
1967-ben a Majláth-Fülöp szerzőpárosnak is különleges éve volt, ugyanis egy másik szerzeményük is első helyezést ért el. A Nem várok holnapig című dallal Zalatnay Sarolta szinte azonnal berobbant a köztudatba.
1968, a bőség zavara
Ez az év annyira bővelkedett a jobbnál jobb slágerekben, hogy a zsűri “kénytelen” volt három első helyezést is kiosztani. Bár ekkor a beatzene még csak gyerekcipőben járt Magyarországon, az Illés zenekar tarolt az Amikor én még kissrác voltam című Szörényi-Bródy dallal.
Ki ne ismerné Koós János megunhatatlan dalát, a Kislány a zongoránál című Lovas Róbert-Szenes Iván szerzeményt? Nincs olyan, aki ne tudná álmából felébresztve is eldudorászni, bármelyik korosztályhoz is tartozik. Meg is szerezte vele az első helyezést, igaz, megosztva.
Koós János a Tácdalfesztivál műsorában
Mary Zsuzsit egy ország ismerte meg egy csapásra a Mama című Dobos Attila-Szenes Iván szerzeménnyel, és nemcsak hogy azonnal sláger lett a dal, hanem kiérdemelt egy megosztott első helyezést is.
1969, az utolsó fesztivál az évtizedben
1969-ben ismételten két első helyezést osztottak ki. Az egyiket Késmárky Marika kapta az Egy fiú a házból című, fülbemászó Bágya András-S. Nagy István dallal.
Koós János ebben az évben is elvitte a pálmát és az első helyezést a következő Lovas-Szenes szerzeménnyel, a Nem vagyok teljesen őrülttel.
1971, az első év, amikor egyedüli győztest hirdettek
Zalatnay Sarolta immáron másodszor vitte el az első helyezettnek járó díjat a Táncdalfesztiválon, ezúttal egy kicsit más hangulatú dallal, a Schöck Ottó-S. Nagy István által szerzett Fák, virágok, fénnyel.
1972, az utolsó klasszikus Táncdalfesztivál
Ahogyan az első, úgy az utolsó klasszikusnak nevezhető Táncdalfesztiválon is Kovács Kati győzött, ezúttal azonban egyedül kapta meg az első helyezést Koncz Tibor és Szenes Iván szerzeményével, az Add már, Uram, az esőt! című dallal.
