Bőrünk szépsége és étkezési szokásaink közt vannak összefüggések, ez nem kérdés. Az már sokkal inkább, hogy mennyire szorosak ezek a kapcsolódások, mennyire tudjuk széppé enni magunkat. A leggyakoribb bőrproblémák, bőrállapotok szempontjából kerestük a válaszokat Papp Andrea gasztrobiológus, szakács, okleveles táplálkozástudományi szakember segítségével.
„Mielőtt azonban belemennénk a részletekbe, nagyon fontos letisztázni, hogy aki a táplálkozásán keresztül szeretne tenni bőre egészségéért, ne azzal kezdje, hogy milyen csodaszert kellene enni, vagy milyen allergiákra lehet gyanakodni, hanem azzal, hogy mit csinálhat rosszul” – hívja fel rá a figyelmet Andrea rögtön beszélgetésünk legelején. Mint mondja, sokszor tényleg csak egy-egy rossz szokás áll a panaszok mögött. A leggyakoribb hibák közt szerepel, hogy kevés vizet iszik az illető, túl sok alkoholt fogyaszt, és/vagy eleve nem táplálkozik kiegyensúlyozottan. „Ha ezek a dolgok rendben vannak, és nincs javulás, akkor érdemes továbblépni.”
Kis kitérő: ételintolerancia és bőrünk
Fontos megjegyezni, e cikknek nem témája, hogy az olyan betegségek, mint az ételallergia vagy ételintolerancia milyen hatással vannak a bőrre. Ezekkel minden esetben érdemes orvoshoz fordulni és vele konzultálva megoldást találni a problémára. Mielőtt azonban rátérünk az olyan bőrállapotok, mint az aknés, a nagyon száraz, ekcémára hajlamos bőr, vagy mindenki mumusa, a bőröregedés jelei és és az étkezés kapcsolatára, néhány dolgot fontos megjegyezni az allergiára és intoleranciákra vonatkozóan is.
„Ha valakinek ételallergia okozza a tüneteit, azt az esetek döntő többségében a specifikus IgE immunoglobulinok meghatározásával klinikailag diagnosztizálni lehet. Az ételintoleranciák meghatározására viszont jelenleg nem létezik tudományosan elfogadott módszer. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert egyre többen veszik igénybe a több tízezer forintba kerülő IgG4 alapú ételintolerancia teszteket, ahol akár kétszáznál is több élelmiszerre tesztelik őket. Ezek a tesztek azonban nem alkalmasak intoleranciák diagnosztizálására, pénzkidobás” – hívja fel rá a figyelmet Papp Andrea. Mint a szakértő elmondja, leginkább azt tudhatjuk meg belőle, mit ettünk az utóbbi napokban, ennek fényében búzára, tejre, tojásra a legtöbb embernek pozitív is lesz. A legjobb módszer, ha kereső diétával, táplálkozási napló segítségével – ahol a tüneteket is feljegyezzük –, járunk utána, mi okozhatja a panaszokat. További segítség lehet, hogy az allergiás tünetek jellemzően rögtön az allergiát okozó táplálék elfogyasztása után jelennek meg, az intolerancia esetében ez általában órák, de akár egy nap után következik be.
Aknés, pattanásos bőr és az étkezés
A pattanásos bőrrel kapcsolatosan négy élelmiszertípust, illetve élelmiszer-összetevőt szoktak felemlegetni, melyek problémát okozhatnak:
- cukor, és ehhez kapcsolódóan is a
- gyorsan felszívódó szénhidrátok, a
- tej és tejtermékek, valamint az
- olajos magvak.
A cukorfogyasztásra vonatkozóan való igaz, hogy számos kutatás talált összefüggést a magas cukorfogyasztás, a gyorsan felszívódó szénhidrátokban gazdag étkezés és a pattanások gyakoribb kialakulása között. A tudósok úgy vélik, hogy az alacsony glikémiás étrend (vagyis az, ami minimális gyors felszívódású szénhidrátot tartalmaz és helyettük lassú felszívódású szénhidráttartalmú ételeket javasol) követése csökkentheti a pattanásokat, az ilyen jellegű diéta ugyanis a gyakori, hirtelen és nagymértékű vércukorszint-emelkedéseket igyekszik kiküszöbölni. Összefüggés pedig ott van, hogy a magas vércukorszint gyulladásos válaszokat okozhat a testben, így legnagyobb szervünkben, a bőrünkben is. Ez pedig nem csak az olyan bőrproblémákra lehet hatással, mint a rosacea vagy ekcéma, de a gyulladt, pattanásos bőrállapotra is.
A tej is lehet az oka a pattanásos bőrnek (Fotó: Getty Images)
Akár tinédzserkori aknés bőrről, akár felnőttkori pattanásokról van szó, amellett, hogy a bőrproblémát megfelelő kozmetikumokkal is kezeljük, ha bevalljuk magunknak édes bűnözéseinket és jó útra térünk, pozitív hatással lehet az étrendi változtatás bőrünk állapotára is. Még csak diétáról sincs szó, csupán arról, hogy tudatosabban (vagy ha úgy tetszik, ésszel) válogatjuk meg, mi kerül a tányérunkra, poharunkba. „Pattanásosodásra való hajlammal vagy anélkül is érvényes az alapszabály: minél kevesebb cukros ital, csoki, cukros sütemény, péksütemény a célravezető, a rostban gazdag alapanyagokat pedig, mint a zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonák, építsük be az étkezésekbe, hogy lassítsuk a szénhidrátok felszívódását – tanácsolja a szakember. – A gyümölcsök esetén persze ne feledjük, bennük is van jócskán cukor, de legalább rostok és egyéb hasznos tápanyagok is.”
A cukrokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, a mennyiségcsökkentés nem csak a fehér cukorra vonatkozik. Bár divatossá vált helyette nádcukrot, pálmacukrot vagy épp kókuszvirág cukrot használni, a gyors felszívódású szénhidrátok szempontjából semmi különbség nincs közöttük. Mi több, a méz is nagy mértékben gyors felszívódású szénhidrátot, vagyis cukrot tartalmaz, amivel kapcsolatban számos diéta óvatosságra int, némi ásványianyag- és vitamintartalma miatt mégis más megítélés alá esik. Túlzásba azonban vele sem szabad esni, napi 1 evőkanálnyi elfogyasztása éppen elegendő és bele kell számolni a napi hozzáadott cukorbevitelbe, ami maximum 25 gramm.
A szénhidrátfogyasztás önmagában viszont nem triggelő tényező, ellenben a zsíros ételek és a gyorséttermi ételek fogyasztása és a pattanások kialakulása között szoros összefüggéseket tártak már fel kutatások. Az egyik ilyen 2300 13–18 éves korú tinédzser étkezési szokásait, valamint bőrük állapotát mérte fel, és egyértelmű összefüggéseket találtak a cukros, zsíros ételek, a fast food és az aknés bőrállapot súlyossága között. Hiába, ahogy a mondás is tartja, az vagy, amit megeszel.
De haladjunk is tovább a tej- és tejtermékekre, ugyanis ezek is lehetnek a pattanások okozói, a rájuk való allergia vagy intolerancia nélkül is. „Azonban fontos hangsúlyozni, nem azért, mert hormonok vannak benne, ez egy tévhit. Gyakorlatilag szinte az összes élelmiszerünkben vannak hormonok, a húsban, tojásban, de még a növényekben is vannak például fitoösztrogének. Tehát nem a tejben lévő hormonokat, hanem a tejfogyasztás által kiváltott hormonváltozásokat feltételezik a pattanások megjelenése mögött. A tejcukor és a tejsavó fehérjék megemelik az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintjét, ami pattanások megjelenését okozhatja az arra hajlamosaknál. Ezt az elméletet az is erősíti, hogy megfigyelések szerint a joghurt és a sajtok nem rontanak a helyzeten. A sajtok ugyanis nem savó-, hanem kazein fehérjékből készülnek, a baktériumok pedig a fermentáció során felhasználják a tejcukor és a joghurtok esetében a savófehérjék jó részét is. Joghurtok esetében a görög joghurt egy még biztosabb választás, hiszen ott a tejsavó egy részét eleve eltávolítják, attól is sűrűbb” – javasolja a szakértő.
Az olajos magvak, diófélék fogyasztása is okozhat zsírosabb, pattanásosabb bőrt, ebben az esetben is azt érdemes figyelembe venni, mintha valakinél a tej- és tejtermékek (vagy bármi egyéb) váltják ki a problémát. „Meg kell nézni, hogy az adott élelmiszercsoport negligálásával mely tápanyagokban tudnánk hiányt szenvedni, és ezeket milyen egyéb forrásból tudjuk beszerezni. Tej esetében tipikusan ilyen a kalcium, diófélék, olajos magvak esetében a magnézium, cink, réz és sorolhatnánk.” Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a kellemetlenségek időszakosak is lehetnek. Tehát ha valaki tinédzserkorában tiszta ragya lett egy zacskó sós mogyorótól, felnőttként egyáltalán nem biztos, hogy ugyanígy fog járni.
Bőröregedés, ráncok, étrend
„Ez egy rettenetesen hálátlan téma. Kicsit olyan, mint a rákprevenció, nincs olyan élelmiszer, amit ne próbáltak már volna összefüggésbe hozni vele – kezd bele Papp Andrea a témakör kifejtésébe. – Azt gondolom, hogy amit az elején megjegyeztem, ott kell kezdjük a bőröregedés elleni küzdelmet: bőséges vízfogyasztás, mértékletes alkoholfogyasztás, továbbá a dohányzás kerülése, megfelelő alvás, a felesleges stressz kerülése. És ott van, ami ellen nem tudunk küzdeni, de megkerülhetetlen: a genetika. Pontos étrendünk csak mindezek után következik a sorban, nem elhanyagolható, de a fentiekhez képest kiegészítő jelleggel.”
Ha a bőröregedésről van szó, a kollagén talán a No.1 összetevő, ami eszünkbe juthat, mint ami lassíthatja, mi több, visszafordíthatja a folyamatot. A kutatásokkal alátámasztott valóság azonban esetében egész más, mint amit például a kollagénes táplálékkiegészítők leírásaiban olvashatunk. Hogy mennyire, arról egy részletes cikket készítettünk már Papp Andreával, ajánljuk figyelmetekbe, itt most csak röviden annyit jegyeznénk meg, a bevitt kollagén hasznosulása annál jóval összetettebb folyamat, hogy bárki kijelenthesse, a plusz kollagéntől szebb lesz a bőrünk. Hasznosulását nem kívánságaink, hanem szervezetünk dönti el, mi több, számára az sem számít sokat, hogy étkezési zselatin vagy kollagénpeptid formájában fogyasztjuk el.
A hialuronsavval is hasonló a helyzet, mint a kollagénnel. Vannak adatok arról, hogy a hialuronsav-fogyasztás növeli a bőr rugalmasságát, csökkenti a ráncokat, de nem áll meggyőző tudományos bizonyíték mögötte, nem tudni, mennyire tartós, pontosan mekkora hatékonyság várható tőlük. Ezt az anyagot is elő tudjuk magunknak állítani, az évek során azonban csökken a mennyisége, és ennek fényében jönnek is a fentebb említett problémák, a ráncosodás, ami nem elkerülhető, legfeljebb mérsékelhető.
Több növényi kivonatról is kimutatták már, hogy segíthetnek lassítani a bőröregedési folyamatot, azonban hogy pontosan melyik lesz éppen a mi bőrünkre jó hatással, azt magunknak érdemes kikísérletezni. A növényi antioxidánsok tipikusan ide sorolandók, miután azonban ezek az alapján kellene hogy képezzék egy egészséges étrendnek, szerencsés esetben kiemelni sem kellene őket. Azonban, ha eddig jobbára chips formájában kerültünk csak közel a zöldségekhez, érdemes mielőbb váltani, és minél több, lehetőleg nyers zöldséggel színesíteni az étkezéseinket.
Megfejtettük a belülről szépülés legendáját (Fotó: Getty Images)
A fűszernövényekről, például az oregánóról, fahéjról, gyömbérről, de a fokhagymáról is olvashatunk bőrszépítő hatásokat, azonban ezeket tudni kell a helyén kezelni. A bőrfiatalítás szóról általában valamilyen látványos dolog jut eszünkbe, észrevehető mértékben csökkenő ráncokkal, simább bőrképpel, ami egész biztosan észrevehetőbb, mint amire a fűszernövények képesek. Ne feledjük, attól, hogy valamiről laboratóriumi körülmények között, Petri-csészében kimutattak valamilyen pozitív változást, még távol áll attól, hogy az általunk elfogyasztott mennyiség olyan mértékben hasznosuljon, hogy annak tényleges, szignifikáns jele legyen. Nem beszélve arról, ha az Andrea által felsorolt alapvetéseket nem tartjuk be.
„A grillezett és bő olajban sütött ételekből eleve nem érdemes napi szinten fogyasztani, és igen, keletkeznek az elkészítésük során olyan anyagok, amelyek nem tesznek jót a bőrnek sem. De itt sem szabad túlzásokban esni, az egész étrendet érdemes nézni – hangsúlyozza a szakértő. – Ott vannak például a távol-keleti népek. Kifejezetten népszerűek a bő olajban sült és grillezett fogások, mégis messze híresek a tartósan feszes és ránctalan arcbőrről.”
A bőröregedéssel kapcsolatban fontos témakör a fényvédelem is, hiszen, mint tudjuk, az UV-sugárzás az, ami e szempontból a legnagyobb károkat okozhatja bőrünknek. E ponton pedig gyakran előcitálnak olyan élelmiszereket, melyekről azt állítják, elfogyasztva képesek védeni bőrünket a leégéstől. Hogy egy gyorsan és széles körben elérhető leírást idézzünk: „A tenger gyümölcsei, az algák, valamint ezek szárítmányai, kivonatai természetes formában tartalmaznak olyan hatóanyagokat, amelyek megóvják a bőrt a leégéstől, és elősegítik a megszépülését.” Papp Andrea szerint azonban az ilyen kijelentésekben keverednek a fogalmak és így tévesen arra a leegyszerűsített következtetésre juthatunk, hogy ha algát eszünk, nem kell naptej, úgysem égünk le. „A fent említettek mellett még a sötét bogyós gyümölcsöket, a répát, a paradicsomot, a kendermagot és számtalan egyéb zöldséget, gyümölcsöt, magvakat is összefüggésbe hoztak ezzel.” Itt azonban nem szó szerinti fényvédelemre kell gondolni, ezek nem belsőleges naptejek. Külső fényvédelem nélkül, ha túl sokat tartózkodunk a napon, az UV-sugárzás a bőrbe jutva elkezdi roncsoló munkáját és semmiképp se feltételezzük, hogy a elfogyasztott alga, algakivonat vagy bármi hasonló képes ezt a folyamatot oly mértékben meggátolni, mint amire egy tisztességes naptej képes. Ezek erejében bízni önmagunk félrevezetése.
Összességében tehát a ráncosodást nem fogjuk elkerülni étrendünkkel, az egészséges, változatos táplálkozás azonban éppúgy, mint testünk más szerveire, bőrünkre is hatással van, hisz a bennük rejlő ásványi anyagok, vitaminok, fehérje adott hányada ott hasznosul.
Bőrszárazság, ekcéma
A száraz, problémás bőr és az emésztőrendszer között valóban lehet összefüggés, ám ennek oka mögött, ha mondjuk nem konkrét bélbetegségről beszélünk, leginkább a bélflóra felborulása áll, tipikusan elképzelhető mondjuk egy antibiotikumkúra után. Ahogy a szakértő is elmondja, a legjobban azzal támogathatjuk a helyreállítását, ha rostokban gazdag ételeket eszünk, fermentált élelmiszereket fogyasztunk.
Aha, szóval méregtelenítsünk!
Nem, erről szó sincs. Méregtelenítőnek nevezni egy kúrát 2021-ben már-már sarlatánság. Az persze könnyen lehet, hogy úgy érezzük, felborult az emésztésünk és jól esne, ha egy kímélőbb étrendű időszakot tartanánk (a különböző vallások böjtidőszakai mögött is meghúzódik ez a rég felismert, ösztönös igény). „Egy ilyen kúra állhat egy pár napos zöldség-gyümölcs fogyasztásból, léböjtből is. Tényleg jól tud esni, ha az emésztés egy kicsit kevésbé van leterhelve, könnyebbnek, energikusabbnak érezhetjük magunkat. Azonban ezt nem kell túlmisztifikálni, ihatunk mi ilyen-olyan bio csodalevet, kelet felé fordulva teliholdkor és sorolhatnám, nem leszünk jobban vagy kevésbé méregtelenítve.”
„Arra vonatkozóan is találni kutatásokat, hogy a bőrszárazságot okozhatja a tejallergia vagy intolerancia is, mint ahogyan a cukor is kiválthat bőrszárazságot amiatt, hogy a magas cukortartalmú étrend dehidratálhatja a szervezetet. A felesleges cukrot próbálja kiüríteni, emiatt többet pisilünk. – mondja el Andrea. – Maga az ekcéma és a cukorfogyasztás között azonban eddig nem találtak direkt kapcsolatot, de azt megfigyelték, hogy a cukros ételek fogyasztása súlyosbíthatja az ekcémás tüneteket.”
