 |
Kertész Krisztián |
Azoknak ajánlom a mobilos társkeresést, akiknek már konkrét elképzelésük van jövendô partnerükrôl. Úgy vettem észre, hogy ezek az emberek köztük én is nagyon válogatósak mondja mosolyogva
Kertész Krisztián, huszonhat éves közgazdász, vállalkozó, aki telefonon keresztül ismerte meg eddigi legnagyobb szerelmét. Jegyességem felbomlása után, egyetemistaként, több randevúm is volt, de azokból nem lett semmi komoly. Nem nagyon értem rá szemezgetni, én tényleg társat kerestem. Ekkor akadt a kezembe egy telefonos tárkeresésrôl szóló újsághirdetés. Felhívtam a megadott számot, és meghallgattam a lányok üzeneteit. Négy-öt hang elsôre megfogott, nekik válaszoltam. Elmondtam, ki vagyok, mi vagyok, hogy nézek ki, és megadtam a telefonszámomat, hogy ôk is elérhessenek, ha szívesen megismernének. Szerencsém volt, több lány visszahívott, és néhány randevú után egyikükkel ki is alakult a várva várt tartós kapcsolat.
 |
Krisztián elismeri, hogy a telefonos társkeresés kissé gépies. Ennek ellenére nem ért egyet azokkal, akik kínosnak tartanák. Szerinte elsôsorban azért jó, mert már a kapcsolatfelvétel elôtt szűrni lehet a jelölteket: ne legyen káros szenvedélye, legyen fôiskolai végzettsége, ne legyen magasabb
Egy kedves hangüzenet pedig igenis megérintheti az embert!
Kiválasztottamnak már a hangján éreztem folytatja , hogy nagyon érzelmes, visszafogott, szerény lány, engem az ilyen nôk vonzanak. Elôször csak levelezni szeretett volna velem, meggyôztem, hogy beszéljünk telefon is. Ô pécsi volt, én budapesti, ezért három hét telefonálgatás után került sor az elsô randevúra. Azt mondta, nagyon nehezen nyílik meg, ki kell csomagolnom. Boldog vagyok, hogy sikerült, négy és fél évig voltunk együtt, és szerencsére a mai napig barátok maradtunk.
