Mókás halacska úszik egy tengermélyi pályán a gyógytornász kezelőszobájában álló monitoron. Hullámokon, aztán föl a hídon, le a hídról, egyenletes mélységben, majd egyenletes magasságban. Az animációt vidám zene kíséri. A monitor előtt ülő kisfiú látszólag passzívan vesz részt az eseményekben, de ez csak a látszat. Ő irányítja ugyanis a halacska mozgását, csak nem a kezével, hanem a gátizmaival, melyekre a torna előtt kis érzékelő tappancsokat ragasztottak. Azok érzékelik az izmok feszülését és ernyedését, a jelet pedig vezetékeken keresztül küldik a számítógépnek.
Feszítéskor felúszik a hal, lazításkor a monitor alján marad. A gyógytornász folyamatosan figyeli a mozgást, utasítgatja a kisfiút, a cél, hogy a hal a kék sávban maradjon: – Amikor átmegyünk a hídon, egyre erősebben tartod, aztán fokozatosan elernyeszted a gátizmodat. Nagyon jó.
Melyik játékot szeretnéd még kipróbálni? Azt, amikor a nagy hal megeszi a kis halakat, vagy azt, amelyikben meteorokat kell kilőni?
Maradunk a halaknál. Egyáltalán nem könnyű a feladat (szaknyelven biofeedback kondicionálás), nagy koncentrációt igényel, tudjuk meg a gyógytornásztól. De sokkal szórakoztatóbb egy halacskát irányítva végezni a medencefenék-tornát, mint csak úgy, egy tornaterem padlóján fekve. A lényeg persze a torna mellett az, hogy az orvosok pontos adatokat kapnak a gyerekek medencefenék-izomzatának és húgyhólyagjának működéséről. A játék végén (vagy előtte, ez választható) bele kell pisilni az ülőke alá helyezett edénybe, így a vizeletürítés mutatóinak mérése közben is megfigyelhető a záróizmok, a medencefenék-izomzat működése. Utolsó lépésként pedig ultrahang segítségével ellenőrzik a hólyagban maradt vizelet mennyiségét.
Ebben a videóban egy hasonló biofeedback “játékot” próbálnak ki a gyerekek 4.00-nál:
A gyógytornász egyeztet a szakorvossal az eredményekről, aztán jöhet a következő kis páciens. A Vizelési Tréning Program egy-egy hosszú hétvégéjén általában hat-tizenkét gyerekkel foglalkoznak (dupla létszám esetén dupla szakembergárda), így mindenkire jut elég idő. A program sokkal inkább hasonlít egy táborhoz, mint egy orvosi kezeléshez. A várakozó gyerekek egy szobában vannak, beszélgetnek, barátkoznak, miközben a szülők is tapasztalatot cserélnek. Persze közben fontos feladatok vannak: egy űrlapon rögzíteni kell, mennyit isznak, és mennyi vizeletet ürítenek a gyerekek, jelölni kell, milyen erős volt a pisilési inger. Többször azt is megnézik ultrahanggal, hogy mennyi vizelet maradt a hólyagban a vécébe pisilés után. Csoportos gyógytornán is részt vesznek a betegek. Az eredményeket a szakorvos értékeli ki a tréning végén, amikor a szülők és gyerekek instrukciókat kapnak a kezelés további menetéről.
“Mi a kislányom második vesemedence-gyulladása után kerültünk kapcsolatba a vizelési tréning programmal” – meséli az egyik résztvevő kislány anyukája, Melinda. Lánya, az akkor ötéves Nóri kezdetben egyszerű hasfájásra panaszkodott. Akkor vált gyanússá, hogy többről van szó, amikor Nóri belázasodott.
“Az egyik gyermekkórház ügyeletén kötöttünk ki, és bent is fogták a lányomat másfél hétre, antibiotikumot kapott infúzióban. Megállapították, hogy vesemedence-gyulladása van. A kórházi kezelés után egy évig jártunk vissza ellenőrző vizsgálatokra. Nórinak nem volt különösebb panasza, leszámítva a régóta tartó vizeletcsepegési problémáját, ami leginkább a stresszesebb időszakokban volt jellemző. A kellemetlen tünet fokozódott, amikor elkezdte az iskolát.”
A kislány már iskolás volt, amikor e-coli fertőzés következtében újabb vesemedence-gyulladást kapott. “A kezelőorvos ekkor beszélt nekünk a vizelési tréningről, úgy gondolta, segíthet Nóri problémáján. Bejelentkeztünk a programra, ahol több vizsgálatot is elvégeztek. Megállapították, hogy a lányomnak izgága, vagyis túlműködő a húgyhólyagja, ami azt jelenti, hogy már kis mennyiségű vizeletet tárolva is összerándul, megnő a húgyhólyagon belüli nyomás. További gond, hogy a gátizomzata nem működik összehangoltan, és a két rendellenesség együtt vezet az elcseppenéshez.” Közben Nóri újabb vesemedence-gyulladást kapott, de a családtagok már rutinosak voltunk, azonnal felismerték a tüneteket, így hamar elkezdték a kislány kezelését.
A vizelési tréningen komplex kezelést és életmód-tanácsadást nyújtanak, és Nóri egy, a húgyhólyagra is ható izomlazító gyógyszert is kapott. A vizelési görbéje nagyon csúnya volt, de a rendszeres gyógytorna és a gyógyszer hatására most már sokkal szebb. “Kéthavonta járunk a tréningre, ahol megtanítják arra, hogy rendszeresen igyon és ürítse ki a hólyagját, akkor is, ha nem érez ingert. Persze ezt az iskolában nehéz betartani, de azért ő már elég nagy és okos ahhoz, hogy megértse, hogy ez azért fontos, hogy egészséges maradjon és ne térjenek vissza a kellemetlen tünetei.”
A kütyüzés és az iskolai körülmények is sokat ártanak
“Különböző kutatások adatai szerint a múlt század első felében született gyerekek között messze nem volt ennyi, aki hólyagműködési zavarral küzdött – kezdi az áttekintést dr. Sándor György gyermekorvos, nefrológus szakorvos, a Vizelési Tréning Program egyik szakmai vezetője. – A mai, felgyorsult életformánk (reggelenként nincs idő a kényelmes ürítésre, napközben az iskolában, munkahelyen a rendszeres ivás és vizeletürítés teljesen háttérbe szorul, stb.) és a korai, esetleg erőltetett szobatisztaságra szoktatás oda vezethet, hogy főként az arra hajlamos gyerekeknél funkcionális zavarok alakulnak ki a húgyúti rendszerben (alsó húgyúti funkcionális tünetek).
De sokszor halljuk szülőktől azt is, hogy a gyerek eljátssza az időt, tartogatja a vizeletét. Ez lehet teljesen normális jelenség, ha csak egy-egy alkalommal fordul elő, de lehet az előszobája is a hólyagműködési zavaroknak.Tőlünk nyugatabbra néhány évtizede el is nevezték Nintendo-hólyagnak ezt a jelenséget, most lehetne tablet- vagy playstation-betegség, a lényeg ugyanaz: a gyerek a játék hevében nem megy el időben vécére.”
Nehéz ezt megoldani az iskolában, még akkor is, ha olyan gyerek kéri a tanárok együttműködését egészségügyi okokra hivatkozva, akit már kezelnek a vizelési problémával. Ha óra közben kéredzkedik ki valaki, másik négy is ki akar menni. Biztosan nem egyszerű így fegyelmet tartani. Viszont a diszkréció nagyon fontos a betegek szempontjából, nem jó beavatni a többieket. “Voltak szülők, akik kiálltak az osztály elé, elmondták, hogy milyen problémája van a gyereküknek, a többiek megértését kérték. Ezzel viszont inkább csak még többet ártottak a betegsége miatt amúgy is lelki gondokkal küzdő gyereknek. Sajnos a többiek a legtöbb esetben nem megértők, és sokszor kihasználják, ha ismerik a másik gyenge pontját.”
- A Vizelési Tréning Program 10 éve működik Dr. Juhász Zsolt, Dr. Oberritter Zsolt és Dr. Sándor György irányításával, eddig közel 1000 gyermeket kezeltek különböző helyszíneken. Jelenleg Kaposváron a Kaposi Mór Oktató Kórházban, Kistarcsán a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban és Hódmezővásárhelyen az Erzsébet Kórházban végzik a kezeléseket. A programmal kapcsolatban bővebb információhoz a www.gyermekinkontinencia.hu oldalon juthatunk. A honlapon lehet kérdezni a program vezető szakorvosaitól.