Egy internetről letöltött szerződésminta, két tanú, és kész is a bérleti szerződés – azt gondolod, ilyen egyszerű? Tény, hogy lakásbérleti szerződést közjegyző vagy ügyvéd nélkül is készíthetsz, de ha nem megfelelő körültekintéssel készül el a dokumentum, akkor kellemetlen meglepetések érhetnek.
Milyen buktatói lehetnek a közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül, házilag szerkesztett lakásbérleti szerződésnek?
Ha nem megfelelő a lakásbérleti szerződés – és időközben kiderül, hogy a bérlő sem úgy viselkedik, ahogy azt gondoltad –, könnyen rémálommá válhat a lakásod bérbeadása. De akkor is érhet kellemetlen meglepetés, ha bérlőként te vagy a bérbeadók álma, és mégsem kapod vissza a kauciót. Hogyan lehet az ilyen eseteket megelőzni? Mi történik akkor, ha mindezek mellett még a szerződés sincs jogi garanciákkal körül bástyázva?
Nem mindegy, ki költözik a lakásodba és az sem mindegy, te kiébe költözöl be! (Fotó: Getty Images)
Ha nem megfelelő a szerződés, akkor mindkét fél részéről nehezített a pálya. Amellett, hogy sok, nem kellő precizitással megfogalmazott és vitára okot adó pont lehet benne, azokat az előnyöket sem használhatod ki feltétlenül, amelyeket egy közjegyző által készített szerződés biztosít. Ha például nem fizet a bérlő, vagy nem akar kiköltözni, akkor hosszabb jogi procedúra is várhat rád. Fizetési meghagyásos eljárást kell indítanod, vagy bírósághoz kell fordulnod, ráadásul megfelelő bizonyíték nélkül könnyen bukhatod a pénzedet, és a bérlőt is rendkívül nehéz lesz a lakásból kiköltöztetni. Egy per akár évekig is elhúzódhat, a pénztárcádat is megviselheti az ügyvédi költség, és később akár a többi perköltség is.
Ha bevonod a közjegyzőt, megspórolhatod a bíróságot
Ha bérlőként biztonságban szeretnéd tudni magadat, vagy ha bérbeadóként garanciát szeretnél látni például arra, hogy a bérleti díjat mindenképp megfizeti a bérlő, érdemes közjegyzői okiratba foglalni a lakásbérleti szerződést. Dr. Böröcz Helga közjegyző hozzáteszi, akkor is érdemes közjegyzőhöz fordulni, ha a bérleti szerződés már előzetesen megköttetett. A már aláírt bérleti szerződés alapján a bérlő közjegyző előtt úgynevezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tehet:
„Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat több célból is tehető. A nyilatkozó – jellemzően a bérlő – egyoldalúan vállalhatja, hogy a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségét, például a bérleti díj, illetve egyéb költség visszafizetését, vagy az ingatlanból való kiköltözést, a kikötött határidőben maradéktalanul teljesíti.
A bérbeadó azt is kikötheti, hogy addig nem költözhet be az ingatlanba a bérlő, amíg nem tesz a kiköltözésre irányuló egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot – ebben az esetben úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot – a közjegyző előtt.”
Ilyenkor elegendő csak a bérlőnek megjelenni a közjegyzőnél; az így elkészített, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közvetlenül végrehajtható közokirat lesz. Ez azt jelenti, hogy ha a bérlő nem teljesíti a nyilatkozatban vállalt kötelezettségét, a bérbeadónak nem kell bírósághoz fordulni, és hosszú éveken keresztül pereskedni – vagyis, sokkal gyorsabb lesz a jogérvényesítés.
A kellemetlen meglepetéseket megelőzheted egy közjegyzői okiratba foglalt lakásbérleti szerződéssel (Fotó: Getty Images)
Ha a bérlőd nem akar kiköltözni, vagy nem fizeti a lakbért, és nem tudsz megegyezni vele, annyi a dolgod, hogy felkeresed a közjegyzőt, aki közjegyzői okiratba foglalta a bérleti szerződést, vagy az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot készítette. Ő a kérelmedre – a jogszabályi feltételek fennállta esetén (például szabályszerű felmondás megléte) – elrendeli a végrehajtást.
Böröcz Helga hozzáteszi, hogy amennyiben közjegyzői okirat készül a lakásbérlethez kapcsolódóan ritkábban kerül sor valóban a végrehajtásra. Hiszen mindkét fél tudja, hogy a szerződésszegésnek súlyos következményei lehetnek, ezt pedig mindenki szeretné elkerülni.
Szponzorált tartalom
