Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai kérdőíves felmérésből kiderült, hogy az ún. bizonytalan, szorongó kötődésű emberek – azok, akik nagyon vágynak az intimitásra, de félnek attól, hogy párjuk elhagyja vagy nem szereti őket – nagyobb mértékben mutatják a mobiltelefonhoz való kötődés jeleit.
Az online kutatásban 142, 19 és 25 év közötti fiatal vett részt. A kutatók azért ezt a korcsoportot választották, mert ez az első olyan felnőtt generáció, akik már mobiltelefon mellett nőttek fel.
“A közelségkeresés és az elváláskor jelentkező (szeparációs) stressz a társas kötődés legfontosabb jellemzői. Ezt mutatja minden gyerek a szülei felé, és felnőttként is kötődünk a szerelmünkhöz, a családtagjainkhoz vagy a legjobb barátunkhoz” – mondta Konok Veronika tudományos segédmunkatárs, a publikáció egyik szerzője.
A mobiltelefon egyszerre eszköz, mellyel a kötődési kapcsolatok fenntarthatók és erősíthetők, de egyúttal maga is a kötődés tárgyává válik: keressük a közelségét, és a tőle való elszakadás stresszt okoz.
Az ELTE-s publikáció szerint míg a mobiltelefon közelségének keresése egyformán fontos szinte mindenki számára, addig a mobiltelefon által nyújtott folyamatos kapcsolat lehetősége a bizonytalan, szorongó kötődésű fiataloknak sokkal fontosabb, mint másoknak. Ez érthető, hiszen ők nehezen tudnak egyedül lenni, állandó kapcsolatot igényelnek másokkal.
A Miklósi Ádám egyetemi tanár által vezetett etológiai kutatócsoport szemléletváltást szeretne elérni a mobiltelefon használatával kapcsolatos kutatásokban: a jelenséget eddig a viselkedési függőségek (hasonlóan a szerencsejáték-függőséghez vagy a számítógépes játékoktól való függéshez) oldaláról közelítették meg, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a mobiltelefonhoz való kötődés sokkal általánosabb, és gyakorlatilag minden fiatalra jellemző.
A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség etológiai megközelítése célravezetőbb lehet, mert így nem abnormális, és csak bizonyos egyénekre jellemző szélsőségként tekintenénk rá. A jövőben – az etológiai megközelítéshez kapcsolódva – viselkedéstesztekkel szeretnének további adatokat gyűjteni.
