nlc.hu
Baba
Mérgezõ anyatej?

Mérgezõ anyatej?

Olvasóink hívták fel figyelmünket egy természetgyógyászati magazin januári számában olvasható cikkre, melyben az anyatej dioxin-szennyezettségérõl írt a szerzõ – sajnos anélkül, hogy pontos adatokkal igazolta volna állítását. Tényleg rosszat teszünk gyerekünkkel, ha szoptatjuk?





Az emberi táplálékok közül az anyatej a legterheltebb ezzel a rákkeltő anyaggal, ezért nem véletlen, hogy manapság mind több a rákos csecsemő és gyerek – írja a cikk szerzője. Azonban mielőtt minden jóérzésű anya a szívéhez kapna, és rohanna a patikába tápszerért, lássuk, miről is van szó!
A dioxinok ma a legveszélyesebbek között számon tartott vegyületek. Az ötvenes évek közepén gyártottak dioxinokat először nagyobb mennyiségben növényvédő szerként. A munkások tömeges megbetegedése hívta fel a figyelmet arra, hogy ezek a vegyületek súlyosan mérgezőek. A természetben nem fordulnak elő, keletkezésükhöz szerves klórvegyület, oxigén és magas hőmérséklet szükséges. Ez a három feltétel adott a szemétégetőkben és az otthoni kályhában is, ha vegyes háztartási hulladékot égetünk. A szemétégetők esetében a dioxin-kibocsátás nem haladhatná meg a határértéket, de ehhez megfelelő szűrőberendezés szükséges. Az „elhíresült” Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Hulladékhasznosító Művek (közkeletű nevén a rákospalotai szemétégető) esetében például nemrég kezdődött meg a legmodernebb technológiával kialakított szűrők felszerelése, két kazánnál már be is fejeződtek a munkálatok, ezek április közepétől üzemelnek. Március végén leállították a két még nem felújított kazánt is, ezeknek jelenleg zajlik az átépítése.

A tápláléklánc csúcsán
A dioxinok az égetés során – szűrés híján – a levegőbe, majd onnan a porszemcsékre tapadva kerülnek a növények felszínére és a vizekbe. Innen jutnak az állatok szervezetébe, ahol zsírban oldódnak. Ha megesszük az állati eredetű élelmiszereket, bennünk is gyűlnek a dioxinok, és csak két módon választódnak ki: a méhlepényen keresztül és az anyatejjel. Szervezetünkből szoptatott gyerekünk akár nagy mennyiségű dioxint is kaphat, ha szennyezett területen élünk, hiszen az ember a tápláléklánc csúcsán található, ahol a kedvezőtlen hatások összeadódnak.
Ez riasztóan hangzik, de a valóságban ez a veszély szerencsére nem olyan jelentős, s ezt több, nagy esetszámú, húsz-harminc éves időtartamot felölelő vizsgálati eredmény is bizonyítja.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) állásfoglalása szerint a szoptatás még az erősen szennyezett területeken is a legelőnyösebb táplálási mód a csecsemők számára.

Hosszú távú előnyök
A dioxinnal erősen szennyezett területen (például a Ruhr-vidéken) húsz évvel ezelőtt szoptatott gyerekek mára felnőttek, és esetükben semmiféle ezzel kapcsolatos károsodás nem mutatható ki. A jellemzően születéskor és másfél éves korban jelentkező (dioxinnal összefüggő) idegrendszeri problémák három és fél éves korban már nem voltak észlelhetőek, ha a baba szopott. Az észlelt javulás-gyógyulás mértéke arányos a szoptatás időtartamával. Ma tehát az az általános szakértői álláspont, hogy a méhben és az anyatejjel kapott dioxinterhelés nem vezet hosszú távú károsodáshoz. Szerencsére a dioxinszennyezés az elmúlt húsz évben (elsősorban az olyan káros égéstermékű anyagok, mint például a PVC visszaszorításának köszönhetően) világszerte a felére csökkent.
Ugyanakkor a szoptatás ismert előnyei a gyerek és az anya számára is hosszan sorolhatóak. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: a szoptatott babákban később kisebb eséllyel alakul ki vastagbélgyulladás, különböző ráktípusok, asztma, tüdőgyulladás, gyerekkori elhízás és még számos más betegség. Az anyatej összetétele mindig optimális a baba számára, a szoptató anyák csontsűrűsége nagyobb, a mellrák kockázata csökken (a méreganyagok kiürülése miatt is). Vagyis épp az ellenkezője igaz annak, amit a cikk sugall.
Magyarországon is működik olyan laboratórium, amely alkalmas az anyatej dioxintartalmának meghatározására, mivel azonban ez a mérés nagyon költséges és hosszadalmas, egyéni vizsgálatot csak dioxinnal kapcsolatba hozható betegség esetén végeznek. Az anyatejre vonatkozóan nincs megállapított határérték – tudományos vizsgálatok több országban, így nálunk is folytak, ezek célja elsősorban az összehasonlítás volt.
Magyarország a dioxinok szempontjából a legkevésbé szennyezett területek közé tartozik.
 
Magunk is tehetünk azért, hogy szervezetünkben és az anyatejben kevés dioxin halmozódjék fel. Mivel zsírban oldódó vegyületről van szó, zsíros élelmiszerekben nagyobb mennyiségben találhatóak. Kerüljük a zsíros húsokat, zsíros sajtokat, tejszínt, tojássárgáját, májat, ellenben együnk sok gyümölcsöt, zöldséget, gabonából készült termékeket, vagyis táplálkozzunk egészségesen! Soha ne égessünk műanyaghulladékot, különböző műanyag bevonatú papírokat! Ezzel mindannyiunk egészségét szolgáljuk!
Szakértő: Szedlay Gyöngyi biológus

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top