Vészhelyzetben

Sziki Zoltán

– A józan észre támaszkodó, pontos és gyors helyzetfelismerés alapvető fontosságú az elsősegélynyújtáskor – kezdi Sziki Zoltán, a Magyar Vöröskereszt munkatársa. – Például nem sok értelme van egy áramütött emberhez rohanni addig, amíg az áramot nem kapcsoltuk ki.
Ha egy gyermeknek kell elsősegélyt nyújtani, a segítők nagy része még aktívabbá válik, hiszen heves érzelmi reakciót vált ki belőlük a helyzet. Igyekezzünk ilyenkor is józanul cselekedni! Tudnunk kell, hogy a gyerekeknek gyorsabb az anyagcseréjük, szaporább a szívműködésük, magasabb a légzésszámuk. S a testtömeg-testfelület arányuk miatt könnyebben túlhevülnek, illetve kihűlnek. Ráadásul ők nem tudnak, vagy a baleseti szituáció okozta félelmük miatt lehet, hogy nem képesek jól megfogalmazott panaszokat mondani. Így náluk a megfelelő pszichés megközelítésre, a lelki elsősegélynyújtásra még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Minden egyes mozdulatunkat előre mondjunk el, s – a gyermek életkorának megfelelően – magyarázzuk meg! Kérjük a beleegyezésüket, vonjuk bele őket akár saját ellátásukba is!

Balesetek – otthon

• Teendők kisebb égések és forrázások esetén
Csak a sérült testrészt hűtsük, legalább húsz percig, hűvös folyóvízzel – a vízen kívül idegen anyag a sebbe nem kerülhet! Itassuk a beteget – alkoholmentes itallal. A hűtést követően tegyünk laza, steril fedőkötést a sebre – ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert!





• Mit tegyünk mérgezés esetén?
Mérgezésre gyanakodjunk, ha valaki hirtelen, látszólag ok nélkül hányni kezd, aluszékonnyá, zavarttá, eszméletlenné válik, vagy légzése szokatlan – például kihagyó, horkoló, hörgő – lesz. A mérgező anyag lehet vegyszer, gyógyszer, alkohol, növények, bogyók. Kisgyermeket, zavart vagy eszméletlen beteget, marószerrel (sav, lúg) mérgezettet, benzint nyelt beteget tilos hánytatni! Ha a bőrfelületre került a mérgező anyag, itassuk fel az anyagot, majd mossuk le bő vízzel, az átitatott ruházatot távolítsuk el! A mérgező termékből, az üvegéből – ha tudunk – őrizzünk meg egy kis mintát, a gyógyítás elősegítése érdekében!

• Teendők ájulás esetén
Az ájulás oka az agy keringési zavara következtében fellépő jóindulatú, magától rendeződő állapot. Vízszintesen fektessük hátára az ájultat! Az alsó végtagokat emeljük fel, és tartsuk ott, egy-két percen belül várhatóan magához tér a beteg.

• Mit tegyünk görcsös rohamok esetén?
Egy felnőttet is megrémíthet egy görcsölő test látványa, és az azzal járó rosszullét, ami számtalan ok miatt kialakulhat, de a legtöbb esetben beavatkozás nélkül, néhány percen belül megszűnik, ám utána zavart, eszméletlen, esetleg mélyen alvó lehet a beteg. Ebben az időszakban hányhat is, ezért feltétlenül fordítsuk oldalára, nehogy a hányadék a légutakba kerüljön! A görcs alatt ne fogjuk le az illetőt, de védjük – főleg a fejét – a sérülésektől! Semmit se próbáljunk bedugni a szájába! Tudnunk kell, hogy nem fogja lenyelni a nyelvét, és nem lesz könnyebb neki, ha egy fadarabot próbálunk a fogai közé tolni. Viszont ezzel a próbálkozással – önmagunknak és a betegnek is – sérülést, illetve légúti elzáródást okozhatunk.





Balesetek – a közutakon

Ha éppen hazafelé autózva balesetet látunk, bámészkodás vagy egyszerű továbbhajtás helyett tegyük hasznossá magunkat! Először is vészvillogóval és elakadásjelző háromszöggel a többi közlekedőnek is jelezzük a kialakult helyzetet! Majd a balesetet szenvedett gépkocsi motorját állítsuk le, hívjunk mentőt, illetve kezdjük el az elsősegélynyújtást!

Ha az egészségügyi vizsga emlékei alapján stabil oldalfekvésbe szeretnénk tenni a sérültet, mert az „mindenre jó”, álljunk meg egy pillanatra! Csak olyan eszméletlen betegnél alkalmazzuk, akinél a fulladás veszélye közvetlenül fennáll! Ügyeljünk rá, hogy kíméletesen, a gerinc – a nyakat is beleértve – elmozdulását, csavarodását elkerülve cselekedjünk. Fontos a ruházat lazítása, nyakkendő, inggallér kigombolása; s a hasi légzés segítése érdekében gomboljuk ki a sérült nadrágját is!

Őrizzük meg a lélekjelenlétünket, és próbáljunk telefonon keresztül, használható információkat adni a mentőknek! Célszerű a telefonszámot (104) betáplálni a mobilunkba, hiszen sokakkal előfordul, hogy vészhelyzet esetén leblokkol az agyuk, és nem jut eszükbe a szám. Általában a következő kérdésekre kell választ adnunk:
– Mi történt? – például gépkocsi árokba borult, személygépkocsi és autóbusz karambolozott.
– Pontosan hol történt a baleset? –például autópálya vagy autóút jelzése, száma, kilométerszelvény, különleges helyszín leírása, utolsó ismert hely, ahonnan odavezetik a mentőket.
– Hány sérült van? – legalább körülbelüli szám megadása.
– Milyen állapotban vannak a sérültek? – például eszméletlenek, tudnak mozogni, saját maguktól, illetve segítséggel kiszálltak a gépkocsiból, kirepültek az ütközés során, beszorultak a gépjárműbe.
– Szükség van-e műszaki mentésre? – látunk-e beszorult sérültet, megrongálódott villanyoszlopot, égő gépkocsit vagy kiömlő üzemanyagot.
– Adjuk meg saját nevünket és telefonszámunkat is!
Szigeti Hajni

Mesterséges lélegeztetés

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az átjárható légutak ellenére a beteg nem lélegzik, holott a pulzus a szív működését jelzi. Ilyenkor az életben tartáshoz elengedhetetlen a mesterséges lélegeztetés, azaz a szájból orrba vagy szájba történő befúvás. Mielőtt elkezdenénk, a szájüregből az idegen anyagokat – például könnyen mozgó műfogsort, ételmaradékot, hányadékot, vért – távolítsuk el. Maximálisan hajtsuk hátra a sérült fejét, és a másik légzőnyílását fogjuk be!