A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 1701 közétkeztető főzőkonyhát vizsgált meg tavaly október óta.
Magyarországon 3000-3500 főzőkonyhán és 6500 tálalókonyhán naponta másfél-kétmillió, többségében gyermek, beteg vagy idős ember étkezik. A felszolgált ételekkel szemben az utóbbi időben egyre több a minőségi kifogás, ezek gyakran jogosak. A minőségromlás a szolgáltatók közötti árverseny és a gyenge megrendelői fizetőképesség mellett sokszor ismerethiányra vagy figyelmetlenségre vezethető vissza. A problémák csökkentése és az étkeztetés élelmiszer-biztonsági színvonalának javítása érdekében indította el – egyelőre teszt jelleggel – minőségvezérelt közétkeztetési programját a Nébih.
Meglepetésszerű szemlék
A meglepetésszerű szemlék üzemelés közben, élelmiszer-biztonsági és -minőségi szempontok vizsgálatával zajlottak. A nyilvános, a Nébih honlapjáról letölthető, 147 kérdésből álló értékelőlap biztosítja az egységes megítélést és az átláthatóságot. A megvizsgált konyhák között volt 100 alatti, illetve 5000 főt meghaladó kapacitású is.
A leggyakoribb hibák között szerepelt, hogy a dolgozók nem ismerik a munkakörükhöz tartozó élelmiszer-biztonsági szabályokat, az eszközök és edények mosogatása nem megfelelő, valamint hogy az étlapon nem tüntetik fel az ételek összetételét. A helyiségek, berendezések és eszközök tisztaságával is sok helyen volt probléma. A jó higiéniai útmutatót (GHP) a konyhák csaknem 60 százalékában nem ismerik.
Az ellenőrzött menzák mintegy 6 százaléka, 103 létesítmény elégtelenre vizsgázott, míg jeles minősítést 124-en (7,3%) kaptak.
A Nébih programjának legfontosabb célja, hogy segítse a főzőkonyhákat munkájuk javításában, a hibák miatt nem szabnak ki büntetést. A konyhák üzemeltetői ehelyett megkapják a feltárt problémák szakmai javaslatokkal kiegészített listáját. A fejlődést pedig egy későbbi időpontban ellenőrzik az auditorok.
