A Ceausescu család több mint 15 ezer négyzetméternyi parkosított telken található, 80 helyiségből álló, moziteremmel, borospincével és úszómedencével felszerelt palotát 1964-65-ben építették, a berendezéséhez felhasznált mozaikokat és csillárokat a diktátor felesége, Elena Ceausescu maga választotta ki.
2016-tól múzeumként működik. (Fotó: Szirtesi László/Getty Images)
A berendezés főleg neoklasszicista és neoreneszánsz. A legtöbb helyiség selyemmel van tapétázva, a falakat híres kortárs, főként román festők képei díszítik. Az előcsarnokban egy muranói üvegmozaikkal burkolt szökőkút áll, mellette Sèvres-i porcelánvázák és egy flamand faliszőnyeg.
A fürdőszobák csaptelepeitől kezdve a fotelek és ágyak faragott díszeiig mindent arannyal vontak be, a falakon híres festők munkái sorakoztak.
Az ízlésesség már vitatható. (Fotó: Szirtesi László/Getty Images)
A nagyzási és üldözési mániájáról elhíresült diktátor állítólagos atombunkereiről, valamint a rezidenciáit és a különböző kormányépületeket összekötő alagutakról kivégzése után több mint negyed évszázaddal is ellenőrizhetetlen legendák keringenek Romániában.
A Primaverii- palota alatt (mintegy 10 méter mélyen) található bunkerhez vezető vaskos páncélajtót a palota alagsorának egy semmit sem sejtető kárpitozott ajtaja takarja, onnan márványlépcsők vezetnek le egy ceremóniateremnek kinéző helyiségbe. Ennek mennyezetén keresztül egy speciális szellőztető berendezéssel juttatják be a gondosan megszűrt levegőt, a bunker fölötti betonréteg pedig több méter vastagságú.
A házaspár közös fürdőszobája. (Fotó: Szirtesi László/Getty Images)
Ceausescu magát „a Kárpátok géniuszának” neveztette. Feleségével, az ország tudományos életét irányító Elena Ceaușescuval együtt számos nyugati egyetem díszdoktorává avatták, Elenát például jeles vegyésznek kiáltották ki, ám köztudott, hogy semmilyen felsőfokú tanintézményt nem végzett el. Számtalan könyv, vers, film, festmény készült a mindenható diktátor és felesége magasztalására, sőt még az iskolai tankönyvekben is szerepelnie kellett a képének.
Amíg Romániában egyre nagyobb lett a szegénység, a házaspár annál nagyobb luxusban élt. (Fotó: Szirtesi László/Getty Images)
Bár a palota egy részét feldúlták az önkényuralom ellen utcára vonult forradalmárok, az épület berendezésének nagy részét mindmáig megőrizték: a Primaverii-palota ugyanis a protokollépületeket kezelő állami hatóság gondozásába került. Azóta csak néhány külföldi küldöttséget szállásoltak el itt, és a román kormány sem igazán tudja, mit kezdjen az épülettel, amelynek a fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Néhány éve megpróbálták értékesíteni, de sem vevőt, sem bérlőt nem találtak rá.
Olvass még többet az uralkodókról:
- Egy fán éjszakázva lett uralkodó II. Erzsébet, a britek rekorder királynője
- Újra együtt él a monacói uralkodópár
- 60 érdekesség a 60 éve uralkodó II. Erzsébet királynőről
(Nyitókép: Szirtesi László/Getty Images)
