| “A mozgólépcső a hagyományos lépcsőnek olyan gépesített változata, ahol az embernek nem kell lépnie, mert a lépcsőfokokat motor mozgatja, így a szintkülönbség legyőzése egyszerűbb. Általában metróban és bevásárlóközpontokban (elvétve panelházakban is) használják, az utazás, illetve a vásárlás megkönnyítése érdekében. Körülbelül 30 méter/perces sebességgel közlekedik, bár ez a különböző rendeltetésűeknél eltérhet” – írja a Wikipédia a mozgólépcsőről, ráadásul magyarul. Pont olyan, mintha földönkívülieknek írták volna. |
És amikor megláttam ezt a bejegyzést, tudtam, hogy muszáj írnom egy cikket a mozgólépcsőkről. És megdobbant a szívem, amikor kiderült, hogy pont ezen a napon, augusztus 2-án szabadalmaztatta a mozgólépcsőt egy George A. Wheeler nevű ember, 124 éve. Persze sokan sokszor feltalálták, csak volt, aki semmire nem ment vele, hogy feltalálta, más pedig sok-sok pénzt tudott belőle szakítani.
Az 1890-es években volt már lift az áruházakban, de egyre több lett az ember a nagyvárosokban, és a liftek nem bírták az embertömeget, kellett valami más megoldás. 1895-ben aztán a New York-i Coney Island vidámparkjában üzembe állítottak egy mozgólépcsőt, és teljesen odalettek érte az emberek.
Forrás: lunaparknyc.com
Kezdetben féltek a mozgólépcsőtől
Gyakoriak voltak a balesetek, nyilván a legártatlanabbakra csapott le először – a gyerekek ruhái, játékai vagy ujjacskái akadtak bele. És persze a fel- és leszállásnál is fürgének kellett lenni, nem lehetett lacafacázni, mert odavesztél. A mozgólépcsőktől való idegenkedés odáig fajult, hogy néhány áruházban volt “mozgólépcsős”, aki segített a vársárlóknak, hogy ne essenek pofára.
| Egyébként most a mozgólépcső biztonságosabb, mint a repülő vagy a vonat, és ráadásul környezetbarátabb is. Igaz, nem visz olyan messzire. |
Magyarországon először a Corvin áruházba szereltek 1931-ben mozgólépcsőt, aminek a csodájára jártak a vásárlók.
Fotó: Dobóczi Zsolt/Fortepan/1940
Hűvösvölgyben 1956 és 1973 között a Budapesti Gyermekvasút Hűvösvölgy végállomását a BKV végállomással egy mozgólépcső kötötte össze. Itt tesztelték a későbbi budapesti metróhálózat mozgólépcsőinek prototípusát. A 2-es metró üzembe helyezése után a mozgólépcső többé már nem számított kuriózumnak – írja a Mérnökbázis.
Ma a világ leghosszabb mozgólépcsője Moszkvában van: a Park Pobedi metróállomáshoz 126 méteres mélységre viszi le az utasokat 2,5 perc alatt. A legrövidebb mozgólépcső Kavaszakiban, Japánban található: csupán öt fokból áll. Itt is van, a videóban 0.30-nál láthatjátok:
Bár a mozgólépcsők általában biztonságosak, még most is előfordulhatnak balesetek. 2011 júliusában Pekingben például hirtelen irányt váltott egy lépcső. Így az emberek egymásra zuhantak, egy tizenhárom éves lány meghalt. 2005-ben egy férfit megfojtott a pulóvere, amikor beakadt a szerkezetbe. Speciális beállításokat használnak azokban az országokban, ahol a nők hosszú szárit viselnek.
A négyes metró lépcsője/Fotó: Jámbor Eszter
És akkor egy videó arról, hogy milyen az, amikor megsimogatja egy idegen a kezedet a szembejövő mozgólépcsőről:
5 dolog, ami mindig eszembe jut, ha mozgólépcsőre szállok:
|
