 |
| Dr. Gerevich József |
Károly unokáját, Kinga a lányát hordta ugyanabba az óvodába. Eleinte észre sem vették egymást, később Károly szavai szerint “varázsütésre felébredt benne a vágy a nála jóval fiatalabb asszony iránt. Kinga gyűlölte a férfi nélküli életet: kapóra jött neki az öregedő férfi érdeklődése. Imponált neki, hogy a város egyik legismertebb személyiségével kerülhet meghitt viszonyba.
A tucattörténetek sémáiból Károly egy csapásra kilépett, amikor elmondta feleségének kalandját. Az asszony nem szokott hozzá az ilyen bejelentésekhez. Idegesen felnézett, és csak annyit kérdezett: folytatás lesz?
Károly sietve igyekezett Nórát megnyugtatni. Egyszerű félrelépés, mindenkivel megtörténhet ehhez hasonló. Az élet megy tovább…
Az élet ment tovább, ám Károly és szeretője naponta találkoztak. Kinga szexuális nyitottságával, gátlástalanságával, “bőre rugalmasságával, mozdulatainak “buja erotikájával magához láncolta Károlyt, aki ebből nem csinált titkot felesége előtt.
Nóra egyre kevésbé tudta, mit kell ilyenkor egy normális asszonynak tennie. Azt hamar átlátta, hogy képtelen férjét otthagyni harmincöt év együttélés után. Azt is érzékelte viszont, hogy egyre kevésbé képes elviselni, hogy férje minden nap éjszaka jön haza csapzottan, felkavartan, kommunikációra képtelen állapotban.
Károly és Nóra négy gyermeke rögtön és könyörtelenül reagált: megszakították Károllyal a kapcsolatot. Ugyanezt tette baráti körének túlnyomó része is.
Károly lassan felfogta, hogy ez így nem mehet tovább. A józan ész szabályai szerint “döntött: egyik este bejelentette Kingának, hogy vége.
A szexuális “megvonást követő harmadik napon olyan erős feszültség lépett fel, hogy Károly munkáját képtelen volt elvégezni, beteget jelentett, majd gyorsan megszakította az önként vállalt “absztinenciát, és visszakönyörögte magát Kingához. Kinga “kegyesen visszafogadta. Kezdődött minden elölről.
A rendelőmbe a hónapok óta tartó álmatlan éjszakák, az egyre hevesebb szexuális együttlétek és a rendkívül erős feszültség miatt igen rossz fizikai és lelki állapotba érkezett. Nóra és Kinga mintha összebeszéltek volna azt képviselte, hogy Károly alakította ki ezt a helyzetet, neki kell megoldania (azaz döntenie). Károly betegsége ugyanakkor éppen abban mutatkozott meg a legmarkánsabban, hogy nem tudta rászánni magát bármilyen döntésre.
Végül a helyzet akkor változott meg, amikor Károlyt szenvedélybetegként vettem kezelésbe. Szigorú szabályokat vezettünk be, átláthatóvá tettük az életét, beszűkítettük a mozgásterét. “Elvonási tüneteinek kezelésére átmenetileg gyógyszereket is kapott.
Soha nem szerette ennyire Nórát, fejtette ki Károly egyik alkalommal. “Ha valamire jó volt ez a szenvedély, arra talán, hogy megértettem, miért olyan fontos nekem a feleségem. Nóra sokkal nehezebben dolgozta fel a történteket. Egyik éjszaka azt álmodta, hogy óvodába kell menni az unokáért, ő egy távoli földrészen van, és megpróbál repülővel odaérni időben, nehogy a férje hozza el a kicsit…
