A metódus alapvető lényege, hogy felszabadítja az emberben az öngyógyító mechanizmusokat. Abból indul ki, hogy mindenkiben megvan a veleszületett képesség a különféle betegségek, lelki bajok forrásának eltávolítására. A parapszichológia ezen módszere, melyet Gitta gyakorol, nem tesz mást, mint emlékezteti a szervezetet erre az ősi képességére, ha úgy tetszik, visszaviszi kicsit az időben. Az időutazás során kikapcsolódik a racionális elme, az agy bal féltekéje, és a jobb oldali lép működésbe. Eközben a páciens, a gyógyulásra váró, pozitív energiát kap.
Ez szépen hangzik, de hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? A kezelést végző székre ülteti a klienst, nyugodt környezetet teremt az ellazuláshoz, relaxáló zenét tesz fel, majd elkezdi simogatás, érintés útján a pozitív energia juttatását. A klienst arra kéri, hogy enhedje el magát, amennyire csak lehet, hagyatkozzon érzéseire, és kezdjen el mozogni, ahogy kedve tartja. Csinálja azt, ami neki jólesik. Körözzön a fejével, billegjen a széken – arra ügyel Gitta, hogy ne billenjen fel -, masszírozza magát, ott, ahol kellemes. Az ellazult állapotban kikapcsolt racionális elme fékező hatása nélkül az ember intuitíve megtalálja azokat a meridiánpontokat, melyek stimulálásával gyógyulás idézhető elő, azokat a mozdulatsorokat, melyek segítségével a letapadt izmok újra életre kelnek, a beállt ízületek felfrissülnek.
Hogy biztosabbra menjek, én magam is kipróbáltam a kezelést, igaz, mindössze egy heveny fejfájás kínzott. Negyedóráig billegtem a széken, először aprókat mozogtam, majd egyre nagyobb köröket csináltam a fejemmel és a testemmel. Végig tudatomnál voltam, tehát nincs hipnózis vagy efféle, még beszélgettünk is, és – a fejfájás elmúlt.