„A Theranos világa igazából két különböző világ volt – a szőnyeggel borított és a csempével borított világ. A szőnyeggel borítottban Elizabeth volt az istennő, szinte leborultak előtte. Ő nem hibázott. Aztán leszállunk a csempék közé, és semmi sem működik, süllyed a hajó, minden csak hazugság. Nagyon nehéz volt együtt élni a két világ közti különbséggel”
– mondta Tyler Shultz, a cég egykori alkalmazottja, aki hamar rájött, hogy valami nem stimmel a vállalatnál, és gyorsan fel is mondott. A Theranos alapítója, Elizabeth Holmes ezután perrel fenyegette, és még egy időre nagyapját, az ismert üzletembert, George Shultzot is ellene fordította. Tyler Shultz volt az egyik forrása a Wall Street Journal újságírójának. John Carreyrou egy cikksorozatot írt a vállalatról, ami nagyban hozzájárult annak bukásához.
Azóta eltelt jó néhány év, és a napokban az esküdtszék bűnösnek találta Holmest, noha egyelőre még nem tudni, pontosan milyen büntetést szabnak ki rá. Holmes ellen tizenegy vádpontban indult eljárás, ezek közül négy, a nyilvánosság megtévesztésével kapcsolatos vádpontban nem találták bűnösnek, más vádpontokban még nem tudott konszenzusra jutni a bíróság. A beszámolók szerint miközben az ítéletet felolvasták, Holmes mozdulatlanul ült, majd összeszedte a holmiját, odasúgott valamit az ügyvédjének, utána pedig a bírósági galérián ülő családtagok és barátok közül mindenkit megölelt, mielőtt elhagyta volna a tárgyalótermet. Családjával a bíróságról is kézen fogva távozott, vagyis nemcsak nemrég született gyermekének apja, szülei is kiállnak mellette. És persze voltak olyan hangok, akik szerint nem véletlen, hogy pont akkor lett várandós, amikor várható volt, hogy felelősségre fogják vonni tettei miatt.
Elizabeth Holmes (balról a második) párjával, Billy Evansszel, édesanyjával, Noel Holmesszal és ügyvédjével távozik a bíróságról (Fotó: David Odisho/Getty Images)
A fenti döntés precedens jellegű: kevés techcég vezetőjét vádolták meg csalással, és még kevesebbet ítéltek el. És ki tudja, Elizabeth Holmes és a Theranos ügye lehet, hogy intő jel lesz majd sok startup számára, amelyek alapítóinak fejében megfordul, hogy az igazságot elferdítve próbálják meggyőzni a befektetőket és a nagyközönséget. És mit ígért Elizabeth Holmes és cége? Azt, hogy forradalmasítja az egészségügyet, hogy a módszerükkel csupán pár csepp vér is elég lesz ahhoz, hogy számtalan betegséget ki lehessen mutatni. „Egy beteges hazudozó. Ünnepelt techvállalkozó akart lenni, az volt a vágya, hogy gazdag és híres legyen” – mondta John Carreyou.
A kezdet
Elizabeth Holmes 1984. február 3-án született Washingtonban. Édesanyja, Noel Anne kormányzati dolgozó volt, édesapja, Christian Rasmus Holmes alelnök volt az Enron energetikai vállalatnál, amely egy csalási botrányt követően csődbe ment. Később ő is kormányzati szervezeteknél dolgozott. Christian Holmes dán és magyar felmenőkkel rendelkezik, dédnagyapja, Charles Louis Fleischmann magyar bevándorlóként megalapította a Fleischmann’s Yeast-et, de akadtak más sikeres felmenők is. Elizabeth Holmes is már korán tudta, hogy valamilyen formában a nyomdokaikba akar lépni, állítólag kilencévesen egy családi összejövetelen ki is jelentette, hogy milliárdos szeretne lenni.
Azt szeretném, hogy felfedezhessek valami újat, valami olyat, amiről az emberiség nem tudta, hogy lehetséges
– ezt állítólag szintén kilencévesen írta édesapjának, és egy interjúban arról is mesélt, hogy annyi idősen már falta a könyveket. A Moby Dicket is kiolvasta oda és vissza. „Még mindig megvan egy jegyzetfüzetem egy időgép teljes tervével, amit úgy hétéves koromban terveztem. Csodálatos volt a gyerekkorom, mert nem éreztették velem azt, hogy ne tehetnék meg dolgokat” – tette hozzá.
Holmes a középiskola alatt érdeklődni kezdett a programozás iránt, állítása szerint az első vállalkozásával kínai egyetemeknek adott fordítóprogramokat. A Standford Egyetemen folytatta a tanulmányait, ahol vegyészmérnöknek tanult, az első év után pedig a szingapúri Genom Intézet laboratóriumában kezdett el dolgozni, és 2003-ban benyújtotta első szabadalmi bejelentését egy gyógyszeres tapaszra – aztán otthagyta az egyetemet. Ezzel párhuzamosan megalapította a Real-Time Cures nevű céget, hogy „demokratizálja az egészségügyet”. Amikor Holmes kezdetben felvetette az ötletet, hogy az ujjhegyből származó néhány csepp vérből lehetne kinyerni egy csomó pontos információt a páciens állapotáról, akkor stanfordi oktatója, Phyllis Gardnern azt válaszolta, hogy szerinte a módszer nem fog működni, ezt képtelenség megvalósítani – mások is hasonló véleményen voltak. Állítása szerint egyébként az ihletet azt adta a „forradalmi ötlethez”, hogy gyermekkorában nagyon félt a tűktől. Ezzel persze nincs egyedül, sőt egyesek ezért nem mernek elmenni vérvételre.
Elizabeth Holmes 2019-ben a San Jose-i bíróságon (Fotó: Justin Sullivan/Getty Images)
Holmest persze tanárainak véleménye sem tántorította el, és sikerült meggyőznie Channing Robertson dékánt, hogy támogassa a projektet. Még 2003-ban átnevezte a céget Theranosra, Robertsont pedig megtette igazgatósági tagnak. A férfi bemutatta néhány kockázati tőkebefektetőnek, miközben Holmes sem maradt rest: kihasználta édesapjának kiváló kapcsolatrendszerét, minek köszönhetően könnyen nyíltak ki előtte a megfelelő ajtók. Nem nagyon volt megállás, a cég több százmillió dollárnyi támogatást kapott, a Forbes pedig kilencmilliárd dollárra becsülte a vállalat értékét.
Az évek során olyan embereket sikerült megnyerni az ügynek, mint Rupert Murdoch médiamágnás és Larry Ellison techmogul, de olyan nevek is felbukkantak a cég körül, mint Henry Kissinger és George Shultz, akik mindketten miniszteri pozíciót töltöttek be amerikai elnökök mellett. Ha pedig valaki ilyen nagy nevekkel üzlettel, akkor bizony megnő az ázsiója is.
Úgy beszéltek róla, mintha ő lenne a következő Beethoven, mintha egy olyan ember lenne, aki nagy változást hozhat és akiből csak száz vagy kétszáz évente egy vagy kettő születik
– írta róla a New Yorker újságírója, Ken Auletta.
A női Steve Jobs?
Elizabeth Holmes sikerét valószínűleg annak is köszönhette, hogy megvolt a receptje ahhoz, hogyan lehet érvényesülni a Szilícium-völgyben: fiatal volt, intelligens és karizmatikus, és persze megfelelően gondozta az imidzsét. Ő akart lenni a techvilág egyik legnagyobb látnokának, Steve Jobsnak a női megfelelője, és nemcsak annyiban, hogy a fekete garbó lett a kedvenc ruhadarabja. Lehet, hogy az sem véletlen, hogy a Theranos minilaborja, ami Thomas Edison felfedezőről kapta a nevét, nagyon is hasonlított Steve Jobs NeXT számítógépére, amit még az 1980-as évek végén mutattak be.
És a sort tovább lehetne folytatni, ő is a Le Corbusier fekete bőrszékét preferálta, amelyek Jobs kedvence, és akárcsak az Apple alapítója, ő is a legtöbb idejét a cégben töltötte, szinte csak aludni járt haza, volt, hogy azzal büszkélkedett, hogy soha nem megy szabadságra, és akárcsak Jobs, ő is a feltétlen titoktartás híve volt, még akkor is, ha pár befektetőt elveszített amiatt, mert nem akart velük részleteket megosztani arról, hogyan is működne a zseniális analitikai módszere és minilaborja. „Megpróbálja alkalmazni a Steve Jobs-féle módszert, aki mindent titokban tartott addig, amíg be nem mutatták iPhone-t. De ez egy egészségügyi fejlesztés, nem egy fogyasztói termék. Fontos, hogy orvosilag megbízható legyen, pontos adatokkal szolgáljon” – nyilatkozta Lakshman Ramamurthy, molekuláris biológus, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság korábbi igazgatóhelyettese.
Elizabeth Holmes, a Theranos igazgatója egy interjún, 2015-ben (Fotó: David Orrell/CNBC/NBCU Photo Bank/NBCUniversal via Getty Images)
Évekig mégsem történt semmi baj: a startup, aminek egy ponton több mint 800 alkalmazottja volt, értékesebb lett, mint az Uber, a Spotify és az AirBnB. Holmes számtalan magazin címlapján szerepelt (Fortune, Bloomberg BusinessWeek, Forbes, New York Times), a Time Magazine pedig 2015-ben pedig a 100 legbefolyásosabb személy közé választotta. Mindezt úgy, hogy nőként nyilván nem könnyű boldogulni egy férfiak által uralt világban. Holmes nem sok mindent bízott a véletlenre, korábbi munkatársai és ismerősei szerint szándékosan beszélt mély, szinte férfias hangon. Néha viszont „kiesett a szerepéből”, és olyankor a valódi hangján beszélt. Ő persze azt állította, eredetileg is mély a hangja.
Sokaknak feltűnt az is, hogy szinte sosem pislog. „Ahogyan nagy kék szemeit rád szegezte, anélkül, hogy pislogott volna, úgy érezted magad, mintha te lennél a világ közepe. Szinte hipnotikus volt” – írta John Carreyro. Szakértők szerint egyébként a tartós szemkontaktus is azt a célt szolgálta, hogy minél meggyőzőbb legyen, minél határozottabbnak tűnjön, és minél jobban tudja manipulálni beszélgetőtársát. Az intenzív tekintet egyébként szintén nem volt „saját találmány”, ez is Steve Jobstól eredeztethető.
Bukás
Az Edisont varázslatos minilaborként reklámozták, amely több mint 240 vizsgálatot képes elvégezni egy óra alatt. Ehelyett a vérvizsgálatokat gyakran titokban a Siemens által gyártott, harmadik féltől származó kereskedelmi gépekkel végezték; és a befektetők és a betegek tudta nélkül, amikor a saját készüléküket próbálták bevetni, az eredmények ellentmondásosak vagy teljesen hamisak voltak. Erről azonban a világ sokáig nem tudott, pedig a cégen belül szinte azonnal kétségek merültek fel a technológia megvalósíthatóságával kapcsolatban – de ha valaki felszólalt emiatt, azt hamar elbocsátották, és / vagy ügyvédek seregét küldték rá.
Elizabeth Holmes a Forbes és a Bloomberg Businessweek címlapján
Holmesék mindenre képesek voltak annak érdekében, hogy semmi ne szivárogjon ki: jó példa erre a cég vezető biokémikusa, Ian Gibbons története. A férfit 2005-ben nevezték ki tudományos főmunkatársnak, és miközben egyre kétségbeesettebben próbált megoldást találni a vérvizsgálati technológia pontatlanságaira, Holmes egyre több befektetőnek, sőt potenciális partnereknek is úgy mutatta be a cégét, mintha már működő, teljesen megvalósult termékkel rendelkezne. Mindeközben Channing Robertson beszámolt Holmesnak arról, hogy problémák vannak Gibbons hozzáállásával, és ki is rúgták. Csakhogy több kollégája lobbizott az érdekében, így hamarosan újra felvették, noha csökkentett feladatkörrel, és csak technikai tanácsadóként. A férfi 2013-ban végett vetett az életének, Holmes pedig ahelyett, hogy részvétét fejezte volna ki, szenvtelenül felhívta a feleségét, és követelte, hogy szolgáltasson vissza mindent, ami a Theranos tulajdonába tartozik.
Egy évvel később John Carreyrou felfigyelt egy a New Yorker magazinban megjelent interjúra. Feltűnt neki, hogy Holmes nem végzett mérnökként, és hogy pár szemeszterig tanult csak. Előfordul, hogy a nagy cégek alapítói nem diplomáznak le, és autodidakta módon tanultak meg egy csomó mindent, de az orvostudomány sokkal összetettebb annál, mint hogy egyévnyi tanulás után valaki számottevő eredményt mutathasson fel. Carreyrou-nak az sem kerülte el a figyelmét, hogy Holmes nem igazán tudta elmagyarázni, hogyan is működik módszere. 2015 őszén így meg is jelent az első leleplező cikk. „Ez történik, ha azért dolgozol, hogy megváltoztasd a világot. Először azt hiszik, hogy őrült vagy, aztán harcba szállnak ellened” – nyilatkozta a cikk megjelenése után Holmes. A cég az egyre növekvő botrány ellenére tartotta magát, és csak 2018-ban szűnt meg. Időközben persze nagyon sok minden kiderült arról, hogyan működtek a dolgok a Theranosnál, ajánlott megnézni például A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben című dokumentumfilmet, ami az HBO kínálatában érhető el.
A tárgyaláson Holmes elismerte, hogy a Theranos vezetőjeként követett el hibákat, de azt állította, hogy soha nem csapta be tudatosan a betegeket vagy a befektetőket. A védelem Ramesh „Sunny” Balwanira, Holmes korábbi üzlettársára és egykori barátjára próbálta meg ráhúzni a vizes lepedőt A bíróság előtt Holmes azt állította, hogy a nála 19 évvel idősebb Balwani érzelmileg és szexuálisan is bántalmazta őt, ellenőrizte, hogy mit eszik, mikor alszik és milyen ruhákat visel, és úgy általában mikor mit csinált, illetve nyomon követte az üzenetváltásait és levelezését. A férfi tagadta ezeket a vádakat.
Ramesh Balwani (Fotó: Justin Sullivan/Getty Images)
Egyes források szerint Holmes és Balwani párosa a manipuláció és a megfélemlítés nagymestere volt, de közben a paranoia rajtuk is eluralkodott: az alapító golyóálló üveget szereltetett az irodájába, és fegyveres testőrökből álló csapatot bérelt fel. Az alkalmazottak rájöttek, hogy mások is olvassák az e-mailjeiket, mert akkor is kaptak Balwanitól választ, amikor nem is szerepelt a címzettek között. A vezetőség a különböző részlegek közötti kommunikációt is szabályozta, Holmes pedig megtiltotta a Theranos összes alkalmazottjának, hogy kommunikáljanak egymással a projektekről. Teljes lojalitást követeltek, ellentmondásnak helye nem volt. Beszámolók szerint ha valaki aggályokat fogalmazott meg, vagy – ami még rosszabb – beszélt a hatóságokkal vagy egy riporterrel, Holmes és Balwani ráküldték az ügyvédeiket. „Az, hogy beperelnek minket, Damoklész kardjaként függött felettünk” – nyilatkozta egy alkalmazott.
Erről pedig Tyler Shultz is tudna beszélni: a családja jelzálogot vett fel a házukra, hogy ki tudják fizetni a 400 000 dolláros ügyvédi költségeket, miután Boies perelni akarta őt. Az a tény, hogy Tyler nagyapja, George Shultz egykori külügyminiszter is tagja volt a Theranos igazgatótanácsának, és Elizabeth Holmes egyik korai támogatója, semmit sem jelentett.
