Több fellépésed is volt az ünnepek alatt, hogy állsz most az énekléssel?
Nemrég összesodort az élet egy orgonistával, akivel advent környékén több koncerten is részt vettünk. A legcsodálatosabb fellépésünk a Mátyás Templomban volt, minden percét élveztem. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemére, azaz a Zeneakadémiára járok, éppen másodéves hallgató vagyok, klasszikus ének szakon tanulok.
Kiskorodban is énekesnek készültél?
Igen, de először zongorázni szerettem volna, úgy gondoltam, az az én utam. De ahhoz, hogy neves zongoraművész váljon belőlem, nagyon sokat kellett volna gyakorolnom, tanulnom. Közben az énekelésben megtaláltam önmagamat. Ettől függetlenül most is nagyon szeretek zongorázni, akkor érzem jól magam, ha egyedül énekelhetek egy zongora mellett. Ebben a műfajban megtaláltam önmagam, ebben tudtam a legjobban kiteljesedni.
Hogyan jellemeznéd magad?
Igazi művészlélek, és álmodozó típus vagyok. Számomra a zene nagyon sokat jelent, teljesen beleélem magam a dalokba. Anyukámnak nem volt könnyű dolga velem annak idején, mert mindig nagyokat álmodtam, már kislányként is céltudatos voltam. Rendkívül hálás vagyok neki, hogy hagyta, hogy a saját utamat járjam és azt csináljak, amit szeretnék. Közben pedig úgy nevelt, hogy a helyén legyen az értékrendem. Nem volt szigorú, viszont következetes. Illemet tanultam tőle, és azt, hogy egy nőnek mindig legyen tartása. Sok mindent adott nekem, de csak nemrég jöttem rá, hogy ezek milyen fontos dolgok.
Kiszel Tünde lánya a modellkedéssel is próbálkozott (Fotó: Hunyadi Donatella)
Milyen a kapcsolatod most édesanyáddal?
Baráti. Most is (az interjú készítésének idején – a szerk.) épp itt van velem, mert átjelentkeztem Szegedről Budapestre az egyetemre, így visszaköltözhettem hozzá. Egy ideig Szegeden laktam a barátnőmnél, de sokkal jobban szeretek itthon lenni. Mindent megbeszélek anyukámmal, nincs titkunk egymás előtt. Minden fellépésemen ott van és sírva nézi, ahogy énekelek. Sokat jelent.
Nemrég azt nyilatkoztad, hogy szeretnél egyre függetlenebb lenni.
Megbeszéltük, hogy közös fellépéseket nem vállalunk, mert szeretném, ha nem csak Kiszel Tünde lányaként ismernének. Meg akarom mutatni az embereknek Hunyadi Donatellát. Ezt anyukám megértette és tiszteletben tartja. A célom az, hogy operaénekesnő legyek, és be szeretném bizonyítani, hogy jó vagyok ebben.
Donatella függetlenedne édesanyjától (Fotó: Hunyadi Donatella)
Nehéz volt úgy felnőni, hogy édesanyádat az egész ország ismeri?
Nem éreztem belőle sokat, mert anya mindentől óvott. Amikor fiatalabb voltam, előfordult, hogy valaki érdekből barátkozott velem. Ezek nyilván nem estek jól, de ma már teljesen más baráti kapcsolataim vannak, olyan emberek vannak mellettem, akikben száz százalékban megbízom. Sokat járok el a velük, mert ők fontos részei az életemnek.
Van párkapcsolatod?
Nincs és nem is fordítok most időt a társkeresésre. Persze egyszer én is szeretnék majd családot, gyerekeket, és nem akarok abba a hibába esni, mint sok komolyzenei énekes, hogy lemaradok a munka miatt a családalapításról. Nagyon szeretnék anyuka lenni, de még nem most. Van egy kiskutyánk, egy mini bolognese kutyus, Bella, ő most a mi gyerekünk anyuval közösen. Jelenleg élem a kis életemet és nem foglalkozok azzal, hogy mi lesz jó pár év múlva.
Élvezte a modellkedést, de most már az éneklésre koncentrál (Fotó: Hunyadi Donatella)
Mi a helyzet a modellkedéssel?
Jártam pár fotózáson és lehetőségem is lett volna külföldre menni dolgozni, de sajnos jött a koronavírus és nem tudtam menni. Ezt jelnek vettem, hiszek benne, hogy ezek a dolgok nem véletlenül történnek. Szerintem minden sorsszerű és minden úgy történik, ahogy kell. Most is vannak megkereséseim és dolgozom is néhány céggel, de a fókusz az életemben az éneklésen van.
Mennyit foglalkozol az alakoddal?
Járok személyi edzőhöz és sokszor megyek futni is. Szeretek sportolni, most éppen síelni készülök a keresztanyámmal. Lételemem a kirándulás, rengeteget megyünk a barátaimmal túrázni.
Szoktál főzni anyukáddal?
Rendszeresen. Sok mindent megtanultam már tőle, szeretek tésztákat készíteni, süteményeket sütni. A közös főzéseket azért szeretjük, mert jókat beszélgetünk közben.
