Amióta létezik arisztokrácia, életben van egy íratlan szabály, hogy az uralkodó és utódai olyan párt válasszanak maguknak, aki szintén rangos, előkelő családból származik. Az esetek többségében a nemesek tartották is magukat ehhez, mert a diplomáciai, a nemzeti és persze a családi érdekek így kívánták. Az érzelmeket ezen a téren nem vették figyelembe.
Az utóbbi évtizedekben ez a szabály kezdett lazulni, egyre több olyan házasság köttetett, amit már a szerelem és nem a státusz font össze. Erre az egyik legismertebb példa a norvég király története, aki nem nemesi családból választott párt magának.
Sonja Haraldsen, Norvégia jelenlegi királynéja 1937. július 4-én született Oslóban egy textilkereskedő, Karl August Haraldsen lányaként.
Sonja szülővárosban nőtt fel, a szakközépiskolában divatterezést és szabóságot tanult, az egyetemen pedig a francia, angol és történelem szakot választotta.
Az akkor még herceg Harald és a fiatal lány egy partin ismerkedett meg egymással 1959-ben, találkozásuk pedig szerelem volt első látásra.
Érzelmeik ellenére a királyi család megtiltotta a hercegnek, hogy Sonjával legyen, akkoriban ugyanis még tartotta magát a szabály, hogy a jövendőbeli király felesége nem lehet alacsonyabb rangú.
Harald édesapja, V. Olaf éveken át nyomás alatt tartotta fiát, kötelezni akarta őt, hogy a rangjának megfelelő nőt válasszon magának; az apa úgy hitte, hogy ez a házasság rossz fényt vethet a fiatal monarchiára. A fiatal szerelmesek titokban, de folytatták kapcsolatukat.
Harald megmakacsolta magát, kitartott Sonja mellett, és az uralkodóház értésére adta, hogy egészen addig nem hajlandó megnősülni, amíg Sonja nem lehet a felesége. Persze mindenki tudta, ha Harald nem nősül meg, az a család uralkodásának végét is jelentené, ő volt ugyanis a trón egyetlen örököse.
A férfi kilenc éven keresztül kitartott döntése mellett, amikor végül megkapta édesapja hozzájárulását. 1968. augusztus 29-én feleségül vehette szerelmét, aki ezzel a házassággal Norvégia hercegnője lett.
A házassággal Harald lett az első európai uralkodó, aki “rangon aluli” nőt vett feleségül, sokáig nem hitték el róla, hogy alkalmas lesz arra, hogy férje mellett egy országot irányítson.
Sonja hercegnő egyből a házasság után munkához látott, rengeteget utazott külföldre is, és a mozgássérült gyermekek megsegítésére egy alapítványt is létrehozott. A norvég Vöröskereszt élére állt, és menekültek megsegítését is támogatta. (A fotón: Sonja kislányát, Martha-Lousie-t tartja karjaiban annak keresztelőjén).
1991-ben, Olaf király halála után, már nemcsak hercegi párként, hanem Norvégia királyi párjaként mutatkoztak a nyilvánosság előtt, beutazták az egész országot, hogy az emberek megismerhessék őket, és hogy ezzel is megszilárdítsák a monarchia erejét. Jelszavuk ez lett: Mindent Norvégiáért! (A fotón: Férje és két gyermeke, Haakon és Martha-Louise társaságában 1976-ban)
Norvégia történetében 53 év után újra királynéja lett az országnak, aki esküvel erősítette meg, hogy férje, vagyis a király segítője lesz az uralkodásban. A nép nagyon szereti őt – többek között azért, mert Sonja közülük való.
A pár 2016-ban
Olvass még szerelmi történeteket az NLCafén!
- Ő volt Mátyás király nagy szerelme
- 6 szenvedélyes szerelem, ami kivégzéssel végződött
- Aki a szerelem által lett uralkodó – 90 éves II. Erzsébet királynő