“Felvételi eddig is volt, mégpedig kötelező” – mondta el Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az NLCafénak.
“Ugyanis a központi írásbelit megírták a gyerekek, és mentek a szóbelire, ahol sok helyen nem elbeszélgetés, hanem komoly szóbeli felvételi zajlott-zajlik. Tehát a felvetést nem is értem, hiszen van felvételi. Rossz ötlet, mert puszta politikai szándék húzódik mögötte, így akarják a gyerekeket átterelni a szakképzés rendszerébe. Egy 13-14 éves gyerek nem tudja, hogy mi akar lenni, és ez teljesen természetes ebben az életkorban. Szakmaiatlan és ostoba feltételezés az, ha valaki azt hiszi, hogy az okos gyerek menjen gimnáziumba, a kevésbé okos pedig szakképzésre. Egyrészt az okos is mehet asztalosnak, ha az akar lenni, és a kevésbé okos is megváltozhat a középiskolai évek alatt, legalábbis a tapasztalatok ezt mutatják. A felvételi pedig, attól tartok, annyira nehéz lesz majd, hogy a legtöbb gyerektől elveszik majd a gimnáziumban való tanulás lehetőségét. Márpedig mindig lehet megugorhatatlan felvételit összeállítani, ha az a cél! Értem én, hogy kiürült az ország, és nincsenek szakmunkások, de akkor a fizetéseket kellene megemelni, és nem a továbbtanulás, a két nyelv megtanulásának a lehetőségét elvenni a diákoktól. Nekem az az érzésem, hogy a gimnáziumi férőhelyek hamarosan drasztikusan csökkenni fognak, és az egyházi fenntartású gimnáziumok felé akarják majd terelni a diákokat.
Sokan sokszor elmondták már, hogy az oktatás hosszú távon határozza meg egy ország sorsát. Nincs ez nálunk sem másképp. A »felvételi« bevezetéséről nem sokat gondolkodik majd a kormányzat, lehet, hogy már idén januárban bevezetik, a szakmai szervezetek áldása nélkül is. Pedig ehhez előkészítés, érdemi tárgyalások kellenének. Remélhetőleg a szülői szervezetek, a pedagógusok és a diákok egyaránt felemelik majd a hangjukat, hogy ezt ne lehessen bevezetni, mert mindenképpen összefogásra van szükség ahhoz, hogy az oktatás helyzete megváltozzon nálunk” – tette hozzá Mendrey László.
Megkerülhetetlennek nevezte a kötelező felvételi bevezetését a gimnáziumokban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke szerint ezen csak akkor lehetne felháborodni, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát adminisztratív eszközzel próbálnák “átterelni” a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé.
Az elnök észszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények között pedig nehéz az átjárás, a képzés drágább, többe kerül az államnak, és könnyen lehet, hogy a fiatal rájön, más érdekli. Ilyen körülmények között még mindig jobb, ha a diák elvégez egy gimnáziumot, ahol két nyelvet tanul és szélesebb körű alapismereteket szerez, érettségi után esetleg már jobban tud szakmát választani, amelyet elsajátíthat felsőfokú OKJ-s képzésen. Ez rugalmasabb rendszer lenne – mondta a pedagóguskar elnöke.
Hozzátette: a középiskolai felvételi kötelezővé tételét komoly előkészítő munkának kellene megelőznie, az elsődleges feladat meghatározni, hogy mi a gimnázium szerepe.
Még több közoktatásról:
- “Ha kell, kimegyünk az utcára, ha kell, sztrájkolunk és nem tanítunk“
- “Egy biztos: elégedett pedagógus nincs Magyarországon” – a tanároknál és a diákoknál is betelt a pohár
- Szeptembertől nem lesz elég tanár
