Egymást 18 nappal követve, elhunytak az ország legidősebb egypetéjű ikrei, írta A KÖD jelenti Facebook-oldalon Kőhalmi Dezső. Sebál Edit és Sebál Teréz (Ladányi Ferencné és Ladányi Jánosné) 1921. november 23-án Cegléden születtek hét hónapra. Édesapjuk a vasútnál volt fűtőként, majd a malomban lett portás, és lányai is itt dolgoztak egy ideig.
A nővérek a malomba ismerték meg leendő férjeiket, a két Ladányi testvért, Ferencet és Jánost, akik azonban nem voltak ikrek. Az egyik esküvőt 1945 tavaszán, a másikat ősszel tartották. Kertes házaik egymás mellett álltak a Szűcstelepen. Egykor gyakran énekeltek esténként, jöttek hozzájuk a vendégek. Vasárnap és ünnepeken sokszor együtt ebédelt a család. Két öccsük, József és Ferenc már korábban meghalt. Ők 1956-ban katonaszökevényként sodródtak Hollandiába, majd József átköltözött Németországba, s amikor már lehetett, gyakran járt haza. Teréz az Utasellátónál dolgozott, Edit a főpostán lett portás, olvasható a posztban.
A testvérpár elszakíthatatlan volt, együtt gondozták a kertet, együtt jártak a boltba, piacra és ott segítettek a családban, ahol csak kellett. Még kilencven fölött is kora reggel egymást hívó telefonnal kezdték a napot. Mindig békességben voltak mindenkivel a Rózsa utcai portákon, ahol szépen, csendesen éldegéltek. Mindhalálig kedvenc ételük volt a körömpörkölt, a töltött káposzta, a pacalpörkölt és a kelt tészta.
A két kedves asszony nem kapott ordókat, okleveleket, mégis mérhetetlen gazdag volt az életük: négy gyermek, hét unoka és tizenegy dédunoka őrzi emléküket
– zárja sorait Kőhalmi Dezső.
(via Sokszínű Vidék)