Az életben elkerülhetetlenek a megrázkódtatások, a kiélezett helyzetek, amelyekkel éppen a stressz hatására felszabaduló hormonok (a szervezet zsír- és cukorraktáraiból energiát felszabadító kortizol, valamint a szívverést és vérnyomást fokozó adrenalin és noradrenalin) segítségével tudunk megbirkózni.
A „jó” stressz jobb teljesítményre sarkall, de súlyos következményei lehetnek annak, ha heteken-hónapokon át folyamatos stresszben, szorongásban élünk. Ilyenkor a testünk jelezni fog: baj van!
Fotó: Getty Images
Gyomorpanaszok
Az állandó, tartós stressz egyik legjellemzőbb tünete, amikor hasi fájdalmunk és diszkomfortérzésünk támad a gyomor körül. Az állandó feszültség és szorongás oxigént von el, görcsös érzést okozva a gyomorban. Ez a szervezet természetes reakciója, a szimpatikus idegrendszer aktiválódása a stresszre.
A stresszhormon blokkolhatja a tesztoszteront
A férfiak életében a tartós stressz egészen érzékeny területeken (is) okozhat tüneteket. Angolszász kutatások szerint a stresszhormon (kortizol) magasabb szintje blokkolhatja a tesztoszteront. Tehát a szexualitással, a férfiassággal (is) erősen összefüggő problémáról van szó. A testi tünetek, megbetegedések között szerepelhet a prosztatagyulladás, sőt a prosztatarák is – olyannyira meghatározó ez esetekben a stressz, hogy a megfelelő stresszkezelés javulást eredményezett a már daganatos betegségben szenvedő férfiak állapotában.
Pánikroham
Egy stresszes munkanap után – minden előjel nélkül – hevesen zakatolni kezd a szívünk, a mellkasunk szorít, úgy érezzük, nem kapunk levegőt, izzadunk, remegünk. Az ijesztő jelek aztán egy idő után maguktól megszűnnek. Ha a rutinvizsgálatok semmilyen testi bajt nem jeleznek, sokszor az derül ki, hogy pánikrohamot éltünk át.
A hosszú távon kezeletlen pánikbetegség gyakran vezet depresszióhoz, és a különféle szervi bajok is halmozottan fordulhatnak elő: például tartóssá válhat a magas vérnyomás, de a szívnek sem tesz jót, pláne, ha rendszeressé válik a megterhelő magas pulzus.
Alvászavar
A tartós feszültség és stressz miatt alvászavar alakulhat ki, hiszen a napközbeni problémáink éjjel is tovább gyötörhetnek: forgolódunk, többször felriadunk, márpedig ha nem tudjuk kipihenni magunkat éjszakánként, napközben még feszültebbek leszünk. Olyan ördögi kör alakulhat ki, amelyből szinte képtelenség kitörni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a tartós feszültségben élők gyakrabban betegszenek meg, illetve baleseteket is könnyebben okoznak.
Gyakori fejfájás
A stressz másik legismertebb tünete a fejfájás: a rendszeres idegeskedés a migrén gyakori kiváltója. Épp ezért a migrénes fejfájásra gyakran nem hatnak a fájdalomcsillapítók, ellenben a pihenés beválhat, és sokat segíthet a tünet enyhítésén, ha megszüntetjük – vagy legalábbis csökkentjük – a stresszforrást.
Túlzott izzadás
Ha azt vesszük észre, hogy sokat izzadunk, az azt mutatja, hogy egyfolytában idegesek vagyunk, szorongunk. Amikor ugyanis a test egy érzelemre reagál – lehet az stressz vagy izgalom –, olyankor veríték szabadul fel az apokrin mirigyekből. Ha ez túl gyakran történik meg velünk, akkor érdemes gondolkodni azon, milyen stressznek vagyunk folyamatosan kitéve.
(Nyitókép: Richard Drury/Getty Images)
Szponzorált tartalom
