Kipp, kopp, helló, helló, szervusz Tamás, szervusz Lajos, jazzpuszi.
Lagzi Lajcsi nem az a típusú férfi, aki ne adna a külsejére, a sramli hazai helytartója most Zsidró Tamás mesterfodrász műhelyébe ment, hogy rendbe tegye az elvisi vonalakat. A belépő után Lajcsi elmagyarázta Dobó Kata fiújának, hogy mit szeretne, Zsidró pedig megdicsérte a tincseit, és értetlenül állt ott, hogy Lajcsi minek akar vágatni, mire a zenész emelte a tétet. “Meg eszembe jutott, hogy mi lenne, ha vörösre lennék festve – mondta. – Mikor megszülettem, vörös volt a hajam, és úgy neveztek, hogy PI-ROS-KA… Amikor a szakállam először kinőtt, az is vörös volt.” Zsidró biztosította Lajcsit, hogy az a vörös már nem tér vissza, mert Lajcsi érett, aztán megállapodtak, hogy a festést inkább elhagyják.
A jelenet az Édes Életben volt látható.
SZAVAZZ!