Donald Trump már régóta hangoztatja, hogy számára a klímaváltozás nem több a kínaiak által felépített összeesküvésnél, most pedig, az elbukott egészségügyi tervezet kudarca után a környezetvédelem kérdésének esett neki. Az erről szóló elnöki rendeletet szimbolikus módon az amerikai környezetvédelmi ügynökség, az EPA épületében írta alá, amelynek élére korábban a klímaváltozást tagadó Scott Pruittot nevezte ki. Az amerikai elnök korábban sikertelenül próbálta meg átvinni a törvényhozáson az egészségügyi rendszert átalakító javaslatát, illetve beutazási rendeletét is többször megfúrták az amerikai bírók.
The concept of global warming was created by and for the Chinese in order to make U.S. manufacturing non-competitive.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) November 6, 2012
A most aláírt dokumentum értelmében mostantól újra bányászhatóvá váltak az amerikai szénkészletek, akár a szövetségi területen lévő szénbányákban is, emellett újraindíthatók a széntüzelésű erőművek, valamint a környezetkárosító hatásai miatt sokat támadott hidraulikus törés (fracking) nevű olajkitermelési módszert is újra lehet alkalmazni az USA területén. Trump rendelete emellett eltörli az üvegházhatást okozó káros anyagok kibocsátásának tilalmát is. Az intézkedések indoklásaként a Trump-kabinet a munkahelyteremtést jelölte meg, illetve úgy fogalmaztak, hogy a kormány környezetvédelmi törekvéseinek fókuszában mostantól a tiszta levegő és a tiszta víz áll.
Donald Trump sajtótájékoztatót tart a rendelet aláírását követően, Mike Pence alelnök (b.) és Scott Pruitt (j.) EPA-vezér társaságában
A CNN hírcsatorna megkérdezte Mark Lynas brit környezetvédelmi aktivistát és szakírót, hogy milyen hatásai lehetnek Trump rendeletének.
“Az amerikai kormány környezetvédelmi politikájának célja, hogy a szén újra versenyképessé váljon az amerikai gazdaságban, illetve, hogy az amerikai energiapiacon nagyobb szelet jusson a fosszilis tüzelőanyagoknak, akkor is, ha ezáltal kimutathatóan növekedni fog a szén-dioxid-kibocsátás” – mondta a szakértő. – A rendelet egyben politikai szimbólumnak is tekinthető, amelynek célja Obama klímavédelmi örökségének felszámolása.”
“Az USA-ban komoly visszaesés figyelhető meg egy olyan szektor szénmentesítését illetően, ahol amúgy is óriási a káros gázok kibocsátása” – tette hozzá Ajay Gambhir, az Imperial College London klímaváltozással és környezettel foglalkozó Grantham Intézetének kutatója.
A rendelet – a kormány tiszta levegővel és vízzel kapcsolatos szándékai ellenére – számos korábbi törvényt is meggyengít. Ezek a korábbi rendelkezések nem közvetlenül a klímaváltozással kapcsolatosak, hanem például olyan területeket szabályoznak, mint az amerikai vizek védelme.
“A visszavont szabályozások nagy része akadályokat állított a cégek működése elé – folytatta Gambhir. – Ezek visszavonása megnyitja az ajtót olyan szabályozások létrejötte előtt, amelyek az egészségre káros gyakorlatokat támogathatnak.”
“A rendelet kapcsán visszaszoruló amerikai környezetvédelmi rendelkezések miatt a világ többi részének kell majd tartania a hátát – mutatott rá Lynas. – Csak remélni tudom, hogy az amerikai nép reakciója elég intenzív lesz ahhoz, hogy Trump rendeletét visszavonják.”
A fracking ellen tiltakozó tüntetők New Yorkban
Más szakértők ennél optimistábbak, szerintük ugyanis a megújuló energiaforrások terjedését nem lehet megállítani.
“A mostani amerikai kormányzat talán kevesebb kárt fog okozni, mint a legtöbben gondolják” – mondta Karsten Haustein, aki éghajlati rendszereket és az ezekkel kapcsolatos politikai döntéseket kutatja az Oxford egyetemen. “Persze, le fogja lassítani a környezetbarát technológiák terjedését, de az üzleti vezetőknek van annyi esze, hogy megértsék, muszáj befektetniük a megújuló energiába. Ez talán rossz üzenetet küld bizonyos országok felé, amelyek az amerikai példát követve lazíthatnak saját környezetvédelmi gyakorlatukon, de arra számítok, hogy a legtöbb helyen folytatódni fognak a már zajló fejlesztések, mivel az innováció és a költségcsökkentés arra fogja sarkallni más országok kormányait, hogy a károsanyag-kibocsátásuk mérséklésével próbálják elérni a célszámaikat.”
Haustein hozzátette, szerinte a rendelet fő hatásai elsősorban ideológiai természetűek lesznek és nem olyanok, amelyek a gyakorlatban befolyásolnák az emberek életét.
De mit lép Kína?
“A legkárosabb dolog, amit az amerikai kormány tehet, az az, hogy aláássa az emberek tudományba, tudományos bizonyítékokba vetett bizalmát és a klímaváltozást tagadó embereket emel pozícióba. Kutatóként aggódom, hogy ez mit fog jelenteni amerikai kollégáim számára.”
Amerika eddig vezető szerepet vállalt a környezeti károk mérséklésében és a klímaváltozással szembeni harcban, most azonban új vezéralak után kell néznie a világnak, a kérdés pedig az, hogy melyik ország vállalhatja ezt a szerepet. Lynas például arra kíváncsi, hogy Kína hogyan fog reagálni a változásra.
“Nincs minden veszve, ha Kína a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátójaként tartja magát az Obama-kormánnyal kötött megállapodásához – mondta a szakértő. – Azonban ha élnek a lehetőséggel, hogy kilépjenek a párizsi megállapodásból, akkor szélsőséges és nagyon ijesztő jövő elé nézünk.”
“Európa sajnos más politikai kérdésekkel van elfoglalva, mint például a Brexit, ezért valószínűtlen, hogy a következő két évben érdemi lépéseket tegyenek ezen a területen – tette hozzá Haustein, aki szerint elképzelhető, hogy Kanada válik a világ környezetvédelmi élharcosává. – Nincs feltétlenül szükség arra, hogy egy konkrét ország vállalja a vezető szerepet, arra viszont igen, hogy több régió összefogjon és mindenki elvégezze a saját feladatát.”
