 |
Jóska bácsi nem tudta, hogy hobbija immár törvénybe ütközik, de sajnos, a jog nem tudása senkit sem mentesít. A bagaméri tanyára egyszer csak rendőrök állítottak be, razziát tartottak, és ujjlenyomatot vettek tőle vadásztrófeái miatt (amelyeket egyébként azonnal felajánlott a Hortobágyi Nemzeti Parknak). Hamarosan a bírósági idézést is kézhez kapta. A család és az ismerősök elképedve figyelték: mi történik itt?
Az ügynek huszonnyolc vádlottja volt, többségük nem védekezett különösképpen, minél hamarabb túl akart lenni az egészen, elfogadva az enyhe büntetést. Dr. Zeke László eredeti védence is így gondolkodott, ezért az ügyvéd számára a per le is zárulhatott volna, ám az első tárgyaláson megismerte Jóska bácsit, és megesett rajta a szíve. A Debreceni Egyetem Jogi Karán működő Jogklinika program keretében azzal az ötlettel állt elő, hogy ha az idős férfi beleegyezik, hogy ügye tananyag legyen néhány hallgató számára, akkor ingyen vállalja a védelmét. Az ügyvéd szerint az ilyen ügyekben félre kellene söpörni minden dogmatikát, minden jogi alapot, és egy virágárus fejével végiggondolni a lényeget. A szakmai tudást elég később elővenni. A statisztikák persze minél több befejezett ügyet kívánnak, ám ez elemberteleníti a rendszert.
Szégyellem, hogy erre az eljárásra egyáltalán sor került. A legvédettebb faj, az ember méltóságát sértették meg mondta védőbeszédében Zeke László.
Jóska bácsit végül felmentette a bíróság. De vajon változtat-e ez valamit a lényegen? Ahogy a tárgyaláson az utolsó szó jogán elmondta, még a másvilágon sem fogja elfelejteni azt a szenvedést, amelyben a vád miatt része volt. Nem hibáztatok senkit mondja ma , hiszen senki sem volt durva velem, és tudom, hogy a törvény nevében jártak el. De mindig bántani fog, hogy meghurcoltak a világ előtt
Nincs jog erkölcs nélkül
A jogban létezik két, egymással ellentétes nézet mondja dr. Samu Mihály, az ELTE Jogtudományi Karának professzor emeritusa. Az egyik szerint szigorúan ragaszkodni kell a törvény szövegéhez, a másik szerint figyelembe kell venni a személyes körülményeket és a tényekkel kapcsolatos egyéb összefüggéseket. Én azt tanítom a hallgatóknak, hogy az utóbbi álláspont a helyes, ne bürokraták, hanem értékorientált jogászok legyenek. A diktatúrák mindig kihasználták a törvény szövegéhez ragaszkodó szemléletet, egy demokráciában ez elfogadhatatlan. Mint ahogy az is, ha egy politikus azt mondja egy adott helyzetben nemrég hallottam hogy az erkölcstelen ugyan, ám jogszerű. Meggyőződésem, hogy a jog nem foglalhat magába erkölcstelenséget. Föltétlenül meg kell említeni a méltányosság fogalmát is, ezt Arisztotelész bontotta ki először, abból indulva ki, hogy a törvény általánosít, de vannak olyan esetek, amelyekre a törvények nem alkalmazhatóak mereven. Ilyenkor a törvényhozói szándék az irányadó, és nem a szó szerinti szöveg. Erre, tehát a mérlegelésre egy bírónak ma is lehetősége van.
Nemrég megkérdeztem a hallgatókat, vajon jogszolgáltatás vagy igazságszolgáltatás-e a feladatunk, és csak egy mondta azt közülük, hogy igazságszolgáltatás… Ezt a szemléletet meg kell változtatni. Mint ahogy azt is, hogy a jog ne az aktuálpolitikával, hanem a közpolitikával függjön össze, a közjót, a közérdeket szolgálja, ne bizonyos érdekeket. Az sem jó, hogy kinyitották a kapukat, bárki lehet ügyvéd, és sokszor azok lesznek sztárügyvédek, akik nem járnak föltétlenül egyenes úton. Azelőtt bizony voltak olyanok, akik bizonyos ügyeket egyszerűen nem voltak hajlandóak elvállalni.
A cikk folytatását az eheti Nők Lapjában olvashatod!
