A hortobágyi Madárparkban, minden évben pünkösdi madárkirályt választhatnak az érdeklődők. Akik kilátogattak a Madárparkba, azok személyesen is találkozhattak a királyjelöltekkel.
Negrót, a szelíd, beszélő hollót sokan ismerik már, hiszen rendszeres médiaszereplőnek számít, ő volt az egyik aspiráns, Csőrösnek, a tartósan sérült fehér gólyának a felső csőrkávája hiányzik és rendszeresen új protézist kell neki készíteni, ahogy változik a csőre. Szintén protézissel él a Madárparkban Luca, a féllábú rétisas is.
Héra, a tavalyi madárkirály idén is a jelöltek között volt, ő vélhetően egy egerészölyv és egy pusztai ölyv hibridje, az ilyen nagyon ritkán alakul ki természetes körülmények között. A hibrid ölyvet áramütés érte, ennek következtében egyik szárnyából hiányoznak az evezőtollak, így nem alkalmas önálló vad életre.
Madam Uralinak, a szintén tartósan sérült uráli bagolynak is a szárnya sérült, ő is a Madárpark állandó lakója már. Aporka, a darázsölyv szabadon repülhetne, de sajnos mégsem szabad elengedni, mert szelíd, emberhez szokott. Vélhetően már fióka korában tartotta valaki, majd elengedte, megfogni is úgy sikerült, hogy szelíd volt, odament az emberekhez. A Madárparkban próbálták visszavadítani, de mivel már kifejlett volt, amikor oda került, és teleltetni is kellett, nem lehetett vadmadárrá nevelni.
A Madárpark célja a királyválasztással az, hogy a látogatók érzelmileg is közelebb kerüljenek a sérült madarakhoz, ezáltal vélhetően az egészséges, vad társaikra is jobban odafigyelnek majd, így kevesebb sérülés keletkezik, és több rászoruló szárnyast visznek majd be a Madárpark kórházába.
A pünkösdi programon találkozhattak a látogatók még királysiklóval, selyemtyúkkal, óriáskígyót vehettek a nyakukba, a kisebbek pedig nyuszikat is simogathattak. Akik pedig inkább a vad madarakkal akartak találkozni, azok részt vehettek a gyógyult madarak szabadon engedésében, és a solymászbemutatón bravúrosan repülő ragadozókban gyönyörködhettek.