A videójátékok fejlődő agyra gyakorolt hatása már régóta óriási kérdőjeleket hagynak a szülők fejében. Ha hagyom PlayStationözni a gyereket, évekig tart majd helyrehozni az okozott károkat? Mikor jön el az a pont, hogy kihúzzam az Xboxját? Egész nap csak a gép előtt ül, ártalmas ez neki? Először is van egy jó hírünk: a tudomány manapság már nem tartja minden rossz forrásának a videójátékokat. Sőt, a kutatások szerint kifejezetten jótékony hatásai is lehetnek. De azért még ne engedd el a képernyőidőről hozott szabályokat! Előtte inkább olvass tovább, az alábbiakban ugyanis összeszedtünk mindent, ami történhet a kamaszok és gyerekek agyával, amikor a számítógép előtt görnyednek.
Felvillanyozza az agyat
Neurológiai magyarázata van annak, miért is élvezik annyira a számítógépes játékokat azok rajongói. Mégpedig az, hogy jeleket küld az agy jutalmazórendszerének, ezáltal pedig dopamin és egyéb jó érzést keltő kemikáliák szabadulnak fel. Egy baj van: ez az agyi aktivitás vezethet a játékfüggőséghez is. (Egy 1998-as tanulmány a videójátékok során felszabaduló dopamin természetét az intravénás drogokéhoz hasonlította.) A túl sok élvezet tehát a játékidő korlátozása nélkül olyan addiktív dopaminlöketet generálhat a jutalmazásra egyébként is fogékonyabb kamaszok agyában, amit nehéz lesz mással pótolni.
Fejlesztésből ötös
Ha nem visszük túlzásba, a videójátékok elég komolyan képesek fejleszteni az agyunkat. A rendszeresen játszó tinik agya jobban teljesített egy kutatás során az olyan területeken, mint az impulzuskontroll, a multitasking és a memória. Ezek a játékok ugyanis a prefrontális kérget – az agy irányítóközpontját – stimulálják úgy, hogy kognitív tréningnek vetik alá az agyat, melynek eredményeként többek között fejlesztik az információfeldolgozást vagy a vizuális képességeket. Röviden: a gyereket okosíthatja is a játék. De megint csak fontos hangsúlyozni, hogy nem mindegy, mennyi időt tölt a gép előtt, és hogy milyen típusú játékkal foglalja el magát – néhány műfajú játék kevésbé jótékony, mint mások. Ugyanez a kutatás egyébként azt is kimutatta, hogy azok, akik napi több mint 10 órát játszanak, kevesebb szürke agysejttel rendelkeznek (a gondolkodást segítő részecskék, amiről Poirot is folyton beszél), mint azok, akik csak 2 órát, vagy kevesebbet.
Fotó: Carol Yepes/Getty Images
Megzavart alvásminták
Az a bizonyos kék fény, ami a számítógép, tévé és telefonok képernyőjéből áradnak, sajnos akkor is kifejtik a kártékony hatásukat, amikor a gyerek szimplán csak minecraftozna. A kék fényről tudjuk, hogy lassítja a melatonintermelést, amitől nehezebben alszunk el. Ez nemcsak a kamaszokra és gyerekekre érvényes, hanem mindenkire. Ezért este már nem ajánlott (senkinek) túl sok időt a monitor bámulásával tölteni.
Minden unalmassá válik
Megfigyelted már, hogy a gyereked órák hosszat képes elmerülni a League of Legends világában, de a matekházijának írását úgy öt perc után megunja? Nos, ez bár egy kicsit bonyolult, de lehet a videójátékok miatt is – bármit is állítson a koordinátarendszerek unalmasságáról (amivel amúgy nem vitatkozunk!) a fiad/lányod. Szóval, ahogy korábban is mondtuk, a játékok a prefrontális kérget stimulálják, ezért is okozzák a fent említett csupa fejlődéshez vezető, jó dolgot. De miután az agy hozzászokik ehhez a magas szintű ingeradaghoz, egy idő után szüksége is lesz rá. Ezért ha egy gyerek sokat foglalkozik olyan játékokkal, ahol a megosztott figyelmére van szükség, nehezebben tud már csak egy dologra fókuszálni, hiszen az agya jelentősen kevesebb ingerélményt kap közben.
