Az, hogy egy anyuka kovászos uborkára, frissen sült krumplira, cukormázas fánkra vagy tejszínhabos eperfagyira vágyik, egyáltalán nem számít meghökkentőnek azokhoz képest, amiket a várandósan furcsa dolgok után sóvárgó anyukák meséltek nekünk.
Kívánság vagy parancs?
Amikor egy terhes nőben ébred fel a vágy egy-egy szokatlan étel vagy ital után, az egészen más, mint amikor babavárás nélkül férkőzik be a gondolataiba. A várandósság alatt jelentkező kívánósság sokkal intenzívebb lehet a szimpla vágyakozásnál, és jóval nehezebben is csillapítható.
A már-már inkább parancshoz, mint kívánsághoz hasonló sóvárgás kevésbé gyakori az első trimeszterben, inkább a második, ritkábban a harmadik trimeszterre jellemző, és sokaknál az utolsó három hónapban el is tűnik.
A kívánósság okai
Hogy ennek mi is áll a hátterében, arra többféle magyarázat is létezik. Az egyik, hogy a terhesség 9 hónapja alatt jelentős változások történnek a hormonháztartásban, ami sok más mellett az anyukák ízérzékelését és szaglását is kifinomultabbá teszi, emiatt érezhetnek ellenállhatatlannak bizonyos fogásokat, illetve ezért ébredhet bennük undor olyan ételekkel szemben, amelyek ellen korábban semmi kifogásuk nem volt.
Mivel a szervezet igénye bizonyos tápanyagok iránt megemelkedik a terhesség alatt, hiányállapot esetén sokszor azokat az ételeket kezdi kívánni, amelyek tartalmazzák a szóban forgó vitaminokat, ásványi anyagokat. A várandós nőknek különösen fontos az elegendő folsav-, jód-, cink-, magnézium-, vas- és kalcium-bevitel, valamint az A- és D-vitamin, illetve a B-vitaminok kellő fogyasztása.
Igazán érdekes, ugyanakkor csodálatos is, hogy az emberi testnek több módszere is van arra, hogy fiziológiásan védje a növekvő magzat egészségét. Mivel az egyszerű, keményítő tartalmú ételeket nem tartja kockázatosnak a szervezet, ezekből kívánhatnak többet a kismamák, bizonyos ennivalókat és innivalókat pedig elutasíthatnak: nem ritka, hogy elmegy a kedvük a kávé- és alkoholfogyasztástól vagy ellenérzést vált ki belőlük a húsfogyasztás gondolata.
A leggyakoribb anyavágyak
- Sok kismama érez ellenállhatatlan csábítást az édességek láttán még akkor is, ha korábban nem volt kimondottan édesszájú. A prímet a csokoládé viszi, de a mogyorókrém sem áll rossz helyen a népszerűségi listán.
- Általánosságban elmondható, hogy erős a babavárók vágya a szénhidrátban dús élelmiszerek iránt, ami azoknak jelent különösen nagy kihívást, akik terhességi diabétesz miatt (vagy más okból) szigorú diétát tartanak.
- Az illatozó, ropogós kenyér mellett nagyon sok várandós nő kívánja meg a sonkás szendvicset, illetve a hamburgert.
- Előkelő helyen végzett a savanyúság minden típusa is a kívánós kismamák körében, a kovászos uborka és a csalamádé mellett a csípős paprika is sokak vágyálma.
- Az olajban vagy zsírban sült ételek is igazán csábítóak a leendő anyukák számára, még akkor is, ha a babavárás előtt a szagát sem bírták az ilyen fogásoknak.
- Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban óriási boldogság a kismamáknak, ha jégkrém kerül a kezük ügyébe. Lehetőleg nem a pálcikás változat, hanem a méretesebb, dobozos kiszerelés, amiből jóízűen lehet kanalazni a hideg finomságot.
Furcsa dolgok, amikre az anyukák vágytak terhesen
Veronika a legnagyobb kánikulában lépett a második trimeszterbe, amikor második kislányát várta. „Csillapíthatatlan vágyat éreztem arra, hogy jégkockát vagy fagyasztott gyümölcsöt rágcsáljak. Imádtam ezeket enni, de a férjemet az őrületbe kergettem a ropogtatással. Az orvosom azt mondta, vigyázzak, hogy meg ne fájduljon a torkom, és örüljek, hogy gyakorlatilag nullkalóriás nassolnivalóra kattantam rá.”
Réka az első babáját várta, amikor mindennél jobban kívánta a mentolos dolgokat: „Eleinte beértem a mentolos rágóval vagy cukorkával, később viszont csak akkor nyugodtam le, ha ettem egy kicsit az extra mentolos fogkrémemből. Emlékszem, még szülés előtt, a kórházban is ott volt egy tubus az éjjeliszekrényemen… A lányom születése után aztán abbamaradt, olyannyira, hogy az erős mentolt már nem is bírom elviselni.”
Eszternek még rajtuk is sikerült túltennie: „Egyszerűen nem tudtam mit csinálni, terhesen folyamatosan arra vágytam, hogy beleigyak a vaníliás öblítőnkbe. Természetesen nem tettem meg, de naponta többször rájártam és azt szagolgattam.”
Melinda is ellenállt a kísértésnek, őt azonban nem a fürdőszobai kellékek vonzották, hanem a virágföld: „Ráadásul nem is akármilyen, hanem a kicsit nedves, összetapadt virágföld iránt vágyakoztam rettentően… Nagy nehezen megálltam, hogy megkóstoljam, aztán hála az égnek a szülés előtt pár héttel elmúlt ez a fura vonzalom.”
Mónika álmában sem gondolta volna, hogy ő is extrém dolgok után fog sóvárogni terhesen: „Egyik napról a másikra, gyakorlatilag a semmiből tört rám a vágy, hogy krétát egyek. Korábban természetesen fel sem merült bennem ilyesmi, de félidős terhesen imádtam kicsi krétadarabokat rágcsálni. Töredelmesen bevallottam a nőgyógyászomnak, aki azt mondta, próbáljak meg leállni vele, mert szorulást okozhat. Megfogadtam a tanácsát és leszoktam a krétaevésről, de a vágyakozás még jó ideig kitartott.”
Mi történik, ha nem válik valóra a kívánság?
Jó hírünk van, szerencsére semmi különös! Azon kívül, hogy a terhes nő csalódott lehet vagy úgy érezheti, hogy lemarad valami igazán ízletesről, nem lesz káros következménye annak, ha nem fogyasztja el az olyan fura, megkívánt dolgokat, mint a tubusból kinyomott sűrített tej vagy a nyers tojás, ami fertőzésveszélynek is kiteheti az anyukát és ezáltal a kisbabát is. Tévedés tehát azt hinni, hogy a különös kívánósság azért ébred az ember lányában, mert azt ki is kell elégíteni a pocakjában növekvő baba érdekében.
Fotó: Getty Images
A cikk létrejöttét a Richter Gedeon Nyrt. támogatta.
Szponzorált tartalom
