A fő probléma a pszichológusok szerint az, hogy a gyerek irányítja a játékot, ilyenkor pedig a szülők kevés élvezetet találnak benne. A gyerekek úgy vannak drótozva, hogy ugyanazt akarják újra meg újra játszani, amit persze a szülő halálosan unni kezd a tizedik alkalom után. Azért csinálják ezt, mert így tanulnak, begyakorolják a játékkal az új készségeket, hogy profik legyenek a végére. De érthető módon a szülők nem akarnak ugyanazzal játszani ezredszerre is, ezért elzárkóznak a játék elől. Az is nehezíti a közös játékot, hogy a gyerekek szeretnek ilyenkor főnökök lenni, és kis diktátorként viselkednek játék közben, nem hagyva teret a szülőnek a kibontakozásra.
Az alapkonfliktus az, hogy arra lettünk anyaként kondicionálva, hogy ki kell szolgálnunk a gyerekeink igényeit minden pillanatban, főleg ha játékról van szó.
Ez ugyanúgy hiba, mint ha át akarnánk venni az irányítást a játék fölött. A közös játéknak közös megegyezésen kell alapulnia, amiben minden résztvevőnek az igényei találkoznak, és nincs alárendelve egyik fél sem a másiknak. Ha megnézzük, hogy játszanak a gyerekek a kortársaik között, akkor ott nincs helye főnökösködésnek, ha nem tetszik nekik a játék, vagy elnyomva érzik magukat, kilépnek belőle. Fontos lépés ez a szocializációban, úgyhogy amikor hagyjuk a gyereknek, hogy főnök legyen a közös játékban, akkor azzal nem szolgáljuk a fejlődését, kicsit sem. Amikor pedig a szülők veszik át a hatalmat, és irányítani akarják a gyereket a játékban, az szintén káros. Például ha apuka annyira belemerül a közös vonatozásba, hogy a végén már nem hagyja, hogy a fia a vonatokhoz nyúljon.
A szülők kötelességnek érzik a játékot
Pedig a közös játék sosem kellene hogy kötelesség legyen, sokkal inkább arra való, hogy együtt jól érezzük magunkat. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy mindenki akarjon játszani. Egyébként ez egy elég új jelenség, régebben a szülők nem játszottak a gyerekeikkel, ezt meghagyták a többi gyereknek. A gyerekek sem érezték úgy, hogy felnőttekkel kellene játszaniuk, jobban érdekelte őket a kortársak társasága. Ha a felnőttek csatlakoztak a játékhoz, azt szabad akaratból, örömmel tették, nem pedig bűntudatból.
A gyerekek teljesen természetes módon inkább keresnék más gyerekek társaságát, hiszen közös az érdeklődési körük, humoruk, hasonló az energiaszintjük. Azonban mára egy olyan világot alakítottunk ki magunknak, amiben nem lehet csak úgy az utcára engedni egyedül a gyerekeket felnőtt felügyelet nélkül. Így aztán nincs felhőtlen szabad játékra lehetőségük. A bűntudatunkat nem arra kellene használnunk, hogy erőltessük magunkra a játékot a gyerekkel, hanem arra, hogy minél több lehetőséget teremtsünk neki a kortársaival való játékra.
Így lehet jó móka a közös játék a gyermekeddel
A legtöbb szülő képes arra, hogy örömet találjon a közös játékban, ha megtalálják a közös pontot a gyerekkel. Érdemes megfigyelni a tiniket, amikor pici gyerekekkel játszanak, milyen zseniális módon találnak kompromisszumokat, hogy mindenkinek jó legyen. Nem félnek kommunikálni az igényeiket és ragaszkodnak ahhoz, hogy nekik is élvezetes legyen a közös játék ugyanúgy, mint a kicsiknek. Íme pár tipp, hogy milyen játékokban tudsz szülőként aktívan részt venni úgy, hogy még jól is érzed magad közben.
Kergetőzés és dögönyözés
A gyerekek imádják, ha kergetik őket, aminek vége dögönyözésbe fullad. Ha elkezded kergetni azzal, hogy megeszed, biztos lehetsz benne, hogy boldogan rohan majd előled, és neked is nevethetnéked lesz tőle. Jó móka az is, ha a felnőtt lefekszik a hátára és a kicsit a lábára ültetve emelgeti, majd a kanapén a párnákra dobja. A levegőbe dobálás is jolly joker, ami mindkét félnek örömet szerez, és még jó edzés is a szülőnek.
Persze az ilyen játékokban a legfontosabb az, hogy a felnőtt figyeljen a gyerekre, észrevegye, hogy mikor örül, és mikor fél, mert ha félelmet lát rajta, akkor rögtön le kell állnia. A felnőtt az ezekben a játékokban, aki a játék intenzitását meghatározza, ezért fontos, hogy ismerje a saját gyereke határait. Ami az egyiknek boldogság, a másiknak lehet ijesztő.
Szabadtéri játékok
Egy jó családi piknik attól is lesz izgalmas, hogy lehet közösen játszani a réten. A nagyokkal már egyszerűbb a dolgunk, mert velük a tollaslabdától kezdve a minigolfig mindent lehet már játszani, de a kicsik is remekül bevonhatók egy laza focizásba vagy egy sima, közös labdázásba. Azért remek ötlet a közös sport, mert így megismerkednek a szabályokkal, erősíti az önbizalmukat és még a szülők is szaladgálhatnak egy jót.
Családi társasjáték
Kijelölhettek egy estét a héten, amikor a család együtt társasjátékozik. A lényeg az, hogy olyan játékot találjatok, amivel mindenki szívesen játszik. Lehet ez kártyajáték vagy akár Ki nevet a végén, egy kisiskolás gyermekkel már nagyon széles a választék. Társasjátéknak is simán beillik még a LEGO, ami a lányoknál és fiúknál is abszolút jól bevethető, és általában az apukák nagy kedvence, bár anyaként is mindig örömmel ülök le a földre a gyerekeimmel, ha legózásról van szó.
A legfontosabb, hogy ha szeretnél játszani a gyermekeddel, akkor gondoskodj róla, hogy neki és neked is öröm legyen a közös játék, ne pedig kötelesség. A felnőttek kötelessége nem a játék, hanem az, hogy minden lehetőséget megadjanak a gyereküknek, hogy szabadon játsszon.
