A legtöbb gyerek két dologtól borul ki könnyen: attól, ha elveszik tőle a telefont, vagy ha nem kap nassolnivalót, amikor szeretne. Az új, antidopamin nevelési stratégia szerint ezen tudunk változtatni tudományos alapokon, hogy a gyerekek kevésbé ragaszkodjanak az egészségtelen és káros „élvezetekhez”.
Anne-Noel Samaha, a Montreali Egyetem neurológusát kérdezték arról, hogyan működik valójában a dopamin, és hogyan használhatják a szülők a dopaminnal kapcsolatos ismereteiket arra, hogy segítsenek a gyerekeknek egészségesebben boldognak lenni. Samaha elmondta: „A dopamin azért fejlődött ki az agyunkban, hogy a túlélésünkhöz elengedhetetlen dolgokhoz vonzzon minket – víz, biztonság, szex, étel. A médiában az az elképzelés él, hogy a dopamin egyenlő az élvezetekkel.”
Mit csinál valójában a dopamin?
„A dopamin arra késztet, hogy akarjunk dolgokat” – folytatta a szakember. Más szóval, bármi is váltja ki a dopamint az agyban, az agy több figyelmet fordít arra a dologra – még akkor is, ha az már nem okoz örömet. Ez megmagyarázza, hogy miért görgeted a közösségi oldalakat még akkor is, ha abban a pillanatban nem is élvezed, vagy miért eszel esetleg chipset akkor is, ha már jóllaktál.
Bármit is akarsz a dopamin hatására, lehet, hogy valójában nem is szereted, különösen az idő múlásával.
A tanulmányok azt mutatják, hogy az emberek a végén nem is szeretik, sőt, meggyűlölik az ilyen tevékenységeket. Ez azt jelenti, hogy amikor a gyerekek a képernyőre ragadnak, sokszor még ők sem akarnak ott lenni, ám amikor hirtelen elvesszük tőlük, úgy fognak küzdeni, mintha a puszta túlélésükért harcolnának. Ilyenkor a dopaminnal harcolunk, ami nem túl fair küzdelem.
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Egy nemrég megjelent New York Times cikkben dr. Dimitri Christakis, a Seattle-i Gyermekkutató Intézet Gyermekegészségügyi, Viselkedési és Fejlődési Központjának igazgatója elmagyarázta, hogy amint azt mondjuk a gyerekeinknek, hogy tegyék el a videojátékot vagy a csokit, a dopaminszintjük leesik, ami nem jó érzés. És ez nem véletlen: a játékokat és az egészségtelen ételeket is kifejezetten így tervezték, hogy minél többet fogyasszunk belőlük.
Az antidopamin nevelés az a szülői magatartás, amely felismeri, hogy a dopamin olyan szükségleteket kelt a gyerekekben, amik nem a valóságon alapulnak.
Hiszen a valóságban egyáltalán nem kell nekik három órán keresztül egyfolytában YouTube-ot nézni, vagy megenni egy fél üveg Nutellát a boldogsághoz. A Harvard Health szerint a dopamin befolyásolja a gyerekek tanulását, figyelmét, hangulatát, fókuszálását, mozgását, szervi működését és alvását. Még azt is befolyásolhatja, hogy a szervezet hogyan érzi a fájdalmat.
Mi a megoldás?
Az antidopamin nevelés trükkje az, hogy a gyerekek agyát arra tanítsuk, hogy egészségesebb forrásokból keresse a dopamint. Az olyan tevékenységek, mint a testmozgás, a meditáció, az alvás, a zenehallgatás és a kirándulás, a természet közelsége mind nagyszerű dopaminforrások. Ugyanígy a másokkal való kapcsolatteremtés is. Sok egészséges étel is dopaminlöketet adhat, például a színes gyümölcsök és zöldségek, valamint az étcsokoládé. Az olyan tevékenységek és ételek a jó dopaminforrások, amelyek közben és után is jól érezzük magunkat.
Ha már rákapott a gyerek a kevésbé egészséges dopaminforrásokra, mint a kütyük és édességek, akkor nem ússzuk meg, muszáj lesz korlátozni ezeknek a mennyiségét és gyakoriságát.
Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha olyan környezetet hozunk létre a gyerek körül, ahol limitáltan érheti el ezeket a tevékenységeket. „Legyenek olyan helyek az otthonunkban és olyan napszakok a nap folyamán, ahol a gyermek nem láthatja az adott eszközt vagy ételt, és nem férhet hozzá – mondta Christakis. – Mi egy szoba kivételével a ház minden helyiségéből eltávolítottuk kütyüket, elektronikus eszközöket, és elkezdtünk havonta egyszer kempingezni képernyők nélkül.”
A szakember végül pedig a szokások átalakítását javasolja, ami azt jelenti, hogy a legrosszabb szokásainkat kicsivel jobbakra cseréljük. Cseréljünk le egy agyatlan videojátékot valami olyanra, amiben van stratégia és/vagy történet. Válasszunk olyan alkalmazást, ami a tanulásban segít a gyereknek. Vagy ha a gyerek édességre vágyik, akkor kapjon, ha segít elkészíteni, esetleg elmosogat maga után.
Az antidopamin nevelés nem azt jelenti, hogy egyszerűen elvesszük a gyerek örömét és betiltjuk az összes kütyüt és csokit otthon. Inkább arról szól, hogy megértsük azokat az evolúciós okokat, amelyek miatt a gyerekünk esetleg felkapja a vizet, amikor azt mondjuk neki, hogy „még öt perc és le kell tenni a telefont” – és adjunk néhány eszközt a problémás tevékenységek korlátozására vagy átirányítására.
