“Tízezerszer erősebb a kemoterápiánál a citrom” – sajnos nem nehéz ilyen és ehhez hasonló, mindenféle valóságalapot nélkülöző blogposztokba, rosszabb esetben cikkekbe belefutni az interneten. Bár az alternatív gyógyászatnak rengeteg rajongója van, érdemes mindig alaposan utánanézni, hogy honnan származnak az ehhez hasonló, szenzációs gyógyulásokat ígérő írások.
Igen ám, de honnan tudhatnánk orvosi végzettség híján, hogy tudományosan alátámasztott igazságról vagy szenzációhajhász kóklerségről van szó? Valójában nem olyan nehéz a dolog, csak néhány fontos apróságra kell odafigyelni.
Attól, mert egy fehér köpenyes ember látszik a képernyőn, még nem jelenti, hogy az információ hiteles (Fotó: Tumblr)
Mi a forrás?
Az egyik első dolog, amit nézzünk meg jól, hogy honnan származik az információ. Ha egy nagy, általunk jól ismert sajtótermékről van szó, akkor jó eséllyel átment a cikk néhány szerkesztő kezén, akik kiszűrik a sarlatánságokat a hírek közül. Természetesen nem lehet kizárni az emberi tényezőből fakadó hibalehetőséget, mindenesetre sokkal kisebb a rizikó, mintha egy nevenincs blogról származna a tuti tipp. Ilyenkor érdemes körülnézni, hogy az egymással hírversenyben álló oldalak közül mások lehozták-e a fontos hírt, ha igen, máris tovább csökkentettük a hiba esélyét.
Ma már az emberek nagy része a Facebookról értesül a világ dolgairól, ezért az sem mindegy, hogy melyik általunk követett oldal osztotta meg az adott tartalmat. Ha a fent is említett “nagy” oldalak, sajtótermékek, rádió-, vagy tévécsatornák egyikéről van szó, valószínűleg jó helyen járunk. Az olyan, esetenként akár több tízezres rajongótáború helyeket azonban érdemes elkerülni, ahol nagy tömegben fordulnak elő a már említett nevenincs blogokra mutató linkek. Sőt, sajnos léteznek olyan, úgynevezett életmód-tanácsadó blogok, amelyeknek jellemzően semmi közük a gyógyításhoz, csupán a szenzációhajhász tartalmakkal próbálnak minél nagyobb tömeget behúzni, hogy a kattintásokat hirdetési bevételre váltsák. Egy-egy ilyen oldal kinézete megtévesztő lehet, mert ma már pár ezer forintból bárki vásárolhat olyan weboldal-designt, amitől profi médiatermék benyomását fogja kelteni.
Ilyen esetben irány az oldal legalja, ahol az Impresszum feliratú linket érdemes keresni. Ha nem találunk ilyet, a legjobb, ha azonnal elhagyjuk az adott oldalt, annak készítői ilyenkor ugyanis annyira sem vállalják a felelősséget az általuk megjelentetett tartalomért, hogy a nevüket adják hozzá. De ha találunk is impresszumot, előfordulhat, hogy ott egy semmitmondó, info@gmail.com-típusú cím szerepel csak, ilyenkor se időzzünk tovább a helyszínen.
Ha blogról van szó, ott is érdemes gyanakvással közelíteni. Már a blog internetcíme sokat elárul. Ha valaki tényleg meggyőződésből, érdeklődésből ír egy blogot, valószínűleg olyan címet ad neki, ami nagyjából jelzi, hogy milyen témákról lesz szó. Például, egy diabétesszel foglalkozó oldal címében valamilyen formában valószínűleg szerepelni fog a diabétesz, a cukor vagy a cukorbetegség kifejezés. Ez persze még nem jelent semmit, egy ilyen blogot is ugyanígy írhat egy kókler, de valamennyit segít a szűrésen. Az olyan oldalaktól viszont érdemes tartózkodni, amelyek blogként aposztrofálják magukat, a címükkel viszont valamilyen hivatalos sajtótermék benyomását próbálják kelteni. Egy magyar oldal az esetek elenyésző százalékában használ a címében a .hu-tól eltérő végződést, ezért a .com, .net, .org végződésű, de magyar tartalmat kínáló oldalak esetében is érdemes alaposan megnézni, hogy kivel, mivel van dolgunk.
Hogyan írják?
Az előbb említett, hirdetési bevételre ácsingózó oldalak mindent megtesznek a minél nagyobb olvasottság érdekében és ezért jellemzően a legaljasabb eszközöket is hajlandóak bevetni. Ilyen esetekben találkozhatsz a csupa nagy betűvel – és legalább egy helyesírási hibával – írt címekkel, túlzott felkiáltójel-használattal és a Facebook által ma már szigorúan tiltott, úgynevezett clickbait-címekkel. Például: EGY TABLETTÁT BESZEDETT, ÉS FOGYOTT 200 KILÓT!!!! AMI EZUTÁN TÖRTÉNT AZT NEM FOGOD ELHINNI!!!!
A szenzációs gyógyulást ígérő oldalak java részét a gyors pénzszerzés motiválja (Fotó: Tumblr)
Ha ilyen vagy ehhez hasonló címet látsz, arra se vedd a fáradságot, hogy kattintasz, ugyanis 10-ből 9, de inkább 10 esetben valami teljesen banális hülyeség lesz a rejtély megoldása, nem beszélve arról, hogy a kattintásoddal hozzájárultál a csalók által összegyűjtött hirdetési pénzek növeléséhez.
Mi az alapja?
Tegyük fel, hogy találkozol egy hírrel, amelyet egyetlen más magyar oldalon sem találsz meg. Ettől még egyáltalán nem biztos, hogy sarlatánságról van szó, de azért érdemes utánakeresni. Olvasd el, hogy miről van szó, nézd meg, hogy milyen szakértőkre hivatkoznak, amikor csodás gyógyulást ígérnek. Ha egyetlen szakember, egyetlen klinika, kutatóintézet vagy egyetem neve sem köthető a módszerhez, érdemes gyanakodni, de leginkább becsukni az ablakot. Ha megtaláltad az adott szakértő nevét, keress rá a nemzetközi szaklapokban. Ehhez kell egy kis angoltudás, de már az is beszédes lehet, hogy hány találatot dob ki a Google, illetve az sem mindegy, hogy a British Medical Journal vagy a városi legendák leleplezésére szakosodott Snopes.com jön-e az első találatok között.
Végezetül pedig egy örök érvényű szabály: bármit is olvastál az interneten, ami az egészségeddel, vagyis tulajdonképpen az életeddel kapcsolatos, inkább semmit se vegyél készpénznek, és mielőtt öngyógyításba fognál, mindenképpen fordulj szakemberhez, szakorvoshoz. Jó egészséget kívánunk!
