nlc.hu
Egészség
Ezért ne távolíts el régi festéket házilag!

Saját kezűleg újítasz fel? Érdemes óvatosnak lenned: az ólommérgezés nem játék

Jó dolog saját kézzel felújítani bútorokat, vagy az otthonodat, ugyanakkor nem árt óvatosnak lenni. Főleg, ha régebbi házba élsz. Mutatjuk, miért.

A hétvégén felújítást végeztünk a társasházban, ahol élek, és az a terv, hogy a régi ajtókat is lecsiszoljuk, átfestjük. Amikor nekiálltam az egyik ajtószárny renoválásának, egy ponton bevillant, mi van ha annyira régi a festék rajta, hogy az ólmot tartalmaz? Egyből eldobtam minden szerszámot és rohantam kideríteni, mikori lehet a festés az ajtón.

Falat spriccel gumikesztyűben.

Illusztráció: Getty Images

Megnyugtattak, hogy szerencsére a festék, amit épp “lerobbantani” készülök, már ólommentes, de ha megengedsz egy tanácsot, légy okosabb nálam, és mielőtt nekiugrasz egy hasonló munkának, járj utána, vajon mikori lehet a festés?

Amennyiben 1978 előtti, akkor nagy valószínűséggel ólomtartalmú lehet, ugyanis abban az évben tiltották be az ilyen festékek használatát.

Ha nincs biztos válaszod arra, hogy tartalmazhat-e ólmot, nem mindegy, hogy milyen módszerrel távolítod el a régi festéket, mielőtt felkened az újat. 

Sajnos minden ólomvegyület mérgező, akár gáz, akár por, akár oldat formájában jut be a szervezetbe.

Fontos, hogy viselj védőszemüveget, profi pormaszkot (ne házilag varrott textilmaszkot) és vastag gumikesztyűt, hosszú ujjú és szárú ruházatot, mosható cipőt. Amennyiben a beltérben szeretnél felújítani, leszedni ólomtartalmú festéket, mindenképp kérd szakértő segítségét, vagy tanácsát, ugyanis egy lakásfelújítás is okozhat ólommérgezést, és jóval körültekintőbbnek kell lenned, mintha egy új festéket próbálnál leszedni a bútoraidról.

Végezz ólomtesztet!

Ha régi lakásban, házban élsz, érdemes körbejárnod, hogy vajon tartalmazhat-e ólmot. Léteznek speciális ólomfesték-vizsgálatok, amelyekből megtudhatod, van-e ólom az otthonodban. Az ellenőrzés megmondja, hogy otthonodnak minden festett szerkezeti része (ajtók, falak, ablakok stb.) mennyire ólomtartalmú. 

Az 1978 előtt épült lakásokban valószínűleg van némi ólomalapú festék. Amikor pedig a festék hámlik és megrepedezik, ólomfestékforgács és -por keletkezik belőle. Bármely ólomalapú festékkel borított felület, ahol a festék dörzsölés vagy súrlódás következtében kophat, és ilyenkor ólompor keletkezik, beleértve az ablakokat, ajtókat, padlót, tornácot, lépcsőket és szekrényeket.

Épp ezért a hámló vagy lepergő ólomalapú festék van a házában, akkor azt lehetőleg szakemberekkel távolíttassuk el, ugyanis a gyakori felújítási tevékenységek (mint például a csiszolás, ablakcsere, festékégetés) során veszélyes ólompor keletkezhet. 

A gyermekek és a várandós nők még nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ezért ők végképp maradjanak távol a felújítás alatt álló lakásoktól, és ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek a régi festéket bolygatják, és ne is ők takarítsák el a festékmaradványokat.

Mik tartalmazhatnak ólmot?

  • Régi, ólomtartal­mú olajfestékkel lefestett felületek

Ezeket lehetőleg ne súroljuk vagy kapargassuk, és a festék eltávolításához ne használjunk hőlégfúvót. A legjobb, ha tapé­tával, falburkoló lemezekkel vagy különle­ges szigetelőanyagokkal vonjuk be az ólomtartalmú felületeket.

  • Kerámiaedények:

Némelyik kerámiaedény ólomtartalmú mázzal lehet bevonva, ezért ne tároljunk bennük gyümölcsle­vet, ecetet vagy savas ételeket. A gye­rekek és a terhes nők pedig kerüljék az ólomkris­tály pohárakat.

Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt állítja, hogy a 10 μg/dl-es vagy efölötti ólomszintre már érdemes felfigyelni; azonban az ólom jelenléte már ennél kisebb mennyiségben is ártalmas, nincs ismert határ, ami alatt biztonságosnak mondható. A hatóságok, mint az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia csak 10 μg/dl fölött beszél ténylegesen ólommérgezésről.

Hogyan kezelik az ólommérgezést?

A kezelés első lépése az ólom forrásának felkutatása, eltávolítása, vagy elzárása. Az ólom eltávolításával kapcsolatos információkért hívd fel a helyi egészségügyi hivatalt, ők segítséget tudnak nyújtani az ólomnak való kitettség valószínűségének csökkentésében is. 

Súlyosabb esetekben a kelátterápia néven ismert eljárást alkalmaznak az orvosok. Ez a kezelés megköti a szervezetében felhalmozódott ólmot, ami ezután a vizelettel ürül ki, de sajnos még kezeléssel is nehéz lehet visszafordítani a krónikus expozíció hatásait. A mérsékelt expozíciónak kitett felnőttek általában szövődmények nélkül gyógyulnak. Gyermekeknél a gyógyulás időbe telhet, és még az alacsony ólomkitettség is okozhat maradandó szellemi fogyatékosságot.

Az ólom olyan jól dokumentált káros hatásokat okozhat a gyerekeknél, mint:

  • Agy és az idegrendszer károsodása
  • Lassú növekedés és fejlődés
  • Tanulási és viselkedési problémák
  • Hallás- és beszédproblémák

Ez a következőket okozhatják:

  • Alacsonyabb IQ
  • Figyelemzavar
  • Tanulási nehézségek

Milyen tünetei lehetnek az ólommérgezésnek?

Az akut ólommérgezés tipikus neurológiai jelei

  • a fájdalom,
  • izomgyengeség,
  • érzéktelenség,
  • hasi fájdalom,
  • hányinger, hányás,
  • hasmenés, székrekedés,
  • ritkán agyvelőgyulladás
  • vérszegénység
  • Az ólomvegyületek állandó fémes ízt okoznak.

Az ólommérgezés diagnózisának felállítása vér és vizeletvizsgálattal történik.  A tünetek nem mindig egyértelműek, nem feltétélen fedezik fel azonnal: van példa arra is, hogy valakit az ólommérgezésre jellemző hasi kólika miatt megoperálnak, mert akut hasi katasztrófának gondolják. 

Via:1 , 2

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top