Elrettentően hangzik, de így van: az Eurostat adatai szerint Magyarországon minden második elvesztett életért szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek, eközben az Európai Unióban 34 százalékos ez az arány. Sajnos az is igaz, hogy Magyarországon kétszer annyian halnak meg szív- és érrendszeri problémák miatt, mint az EU-ban. Nálunk 2013-ban 100 ezer főre vetítve 778 halálesetet okozott keringési rendellenesség, az Unióban viszont csak 396 volt ugyanez az arányszám. De mit tehetsz a szív-és érrendszeri betegségek ellen? Például azt, hogy rendszeresen sportolsz, ezáltal nem leszel túlsúlyos, és kisebb eséllyel kínlódsz a 2-es típusú diabétesztől vagy a magas koleszterintől – melyek közül bármelyik okozhat keringési problémákat.
Élethosszabbító
Mozogni, sportolni fontos, most felsorolunk néhány dolgot, hogy miért: például azért, mert a mozgás feszessé teszi az izmokat, vagy azért, mert jó kedvre derít. De hogy ennél mélyebbre menjünk: a rendszeres mozgás a belső szerveidet, és ezek közül a legfontosabbat is, azaz a szívedet is edzi. Idevágó írásában a Házipatika megjegyzi, hogy a szív egy nagy izom, melyet ugyanúgy formában kell tartani, mint egyéb izmainkat. Ha a szív elgyengül, akkor nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, azaz nem tud elég energiát kifejteni, és nem tudja megfelelő mennyiségű oxigéndús vérrel ellátni a szerveket.
Mit tesz veled a mozgás?
Ha sportolni kezdesz, felgyorsul a szívverésed, és szaporábban veszed a levegőt, illetve hamar kipirul az arcod, és idővel izzadni kezdesz. A szíved eközben igazítja a testet a mozgáshoz, és több oxigént juttat a sejtekhez – de ez csak a rövid távú hatás. Rendszeres mozgás esetén a sport hosszú távú hatásai is beindulnak, azaz: a szíved hatékonyabban dolgozik, és nem kell annyit vernie, hogy ugyanazt a pumpáló hatást elérje, azaz lecsökken a nyugalmi pulzus, ennek következtében az enyhébb kihívások (például egy hosszabb séta, esetleg pár emeletnyi lépcsőzés) nem késztetik olyan kemény teljesítményre a szervezeted. A rendszeres sportolás meggyorsítja a sejtek működését és regenerációját, sőt ha ésszel, és minél többet sportolsz, akkor egy nagyobb megerőltetés után a szívműködés könnyebben tér vissza a nyugalmi állapotába, értsd: 5 emeletnyi lépcsőzést nem a kanapén heversz ki, hanem veszel pár mély levegőt, amikor felérsz, és túl is vagy rajta.
A mozgás nemcsak a szívre, hanem az erekre és az érfalakra is jó hatással van, mivel növeli azok feszességét és rugalmasságát, sőt a sport csökkentheti és megszüntetheti az érfalak gyulladását. Mindehhez nem kell több, csak heti öt alkalom, amikor nem megterhelően, hanem intenzív tempóban mozogsz, sportolsz.
Jó, de mit? Fuss!
A Sportorvos szerint futásnak a legalább 8 km/óra vagy annál gyorsabb iramot nevezzük, míg a kocogás a 8 km/óra alatti tartományba esik. Az intenzív gyaloglótempó nagyjából 6 km/órás sebességet takar, ha így mész reggelente dolgozni, máris kipipáltál némi mozgást. Ha rendszeresen futsz, először a szív és az érrendszer adaptálódik, azaz: a szív nagyobb erővel húzódik össze, így egyszerre több vért tud a keringésbe pumpálni, több oxigént tud a szövetekhez és a sejtekhez eljuttatni. A szív és az érrendszer alkalmazkodása a rendszeres futás megkezdése után már 4-6 héttel bekövetkezik, de a futásnak vannak egyéb jótékony hatásai is. Ezek azok:
- nő az aerob állóképesség
- a vérzsírparaméterek kedvezően változnak
- erősödik a tüdő, a kiválasztó rendszer működése serken
- az agy endorfint szabadít fel, azaz mosoly kerekedik az arcodra
- javul a stressztűrő képesség
- javul az énkép
Fontos: a futás intenzitását és a távot fokozatosan növeld, illetve ne hagyd ki a bemelegítést és a nyújtást sem.
Ússz!
Az úszás pont olyan hatékony kardiótréning, mint a futás, de van egy előnye vele szemben, mégpedig az, hogy az ízületeket és a csontokat annyira nem erőlteti meg. Ezért javasolt idős korban is, sőt még a csontritkulással küzdőknek is jó lehet. A szíved szeretni fogja az úszást, a tempózás az egész testet átmozgatja, erősíti, formálja, fejleszti a has- és a hátizmokat, valamint a láb és a fenék izmait is. Mivel ritmusos levegővételre késztet, a tüdődnek is jót tesz. Egyes kutatások szerint azoknak, akik rendszeresen úsznak, a tüdeje jobban hasznosítja az oxigént.
Javulás
Bár az összkép nem túl jó, az mindenképpen biztató, hogy ugyan sereghajtók vagyunk, de az uniós átlagot nézve a szív- és érrendszeri problémákra jutó halálesetek száma 2004 és 2013 között jelentősen csökkent. Ez azt mutatja, hogy ezek a betegségek egyre jobban kezelhetők, sok esetben meg is előzhetők – például sporttal, ahogy arról fentebb is írtunk.