 |
Enyhe irritáció létrejöhet a nap végére elfáradt szemen, különösen a légkondícionált helyiségben dolgozók, kontaktlencsét viselők, számítógép előtt dolgozók között, akiknek a nap végére érágassá válik a kötőhártyájuk. A légkondícionáló szárítja a szemet, a kontaktlencse elvonja a nedvességet a szemtől, felborítja a szem elülső felszínét borító és védő könnyfilm réteg egységét. Minél nagyobb egy kontaktlencse víztartalma, annál jobban átengedi a szaruhártyának az oxigént, viszont annál jobban elszívja a könny nedvességét. A számítógép előtt dolgozók gyakran munkájukba belemerülve elfelejtenek pislogni. Irritáció léphet fel poros, füstös körülmények között, vagy napsugárzásnak kitett szemeken, de az uszodák vize utáni kötőhártya érágasság nagy része is ebbe a csoportba tartozik. A száraz szem kellemetlen tünetekkel jár: szemben szúró érzésről, homokszerű idegentest érzésről panaszkodnak a páciensek. Jelentkezhet az életkor előrehaladásával, például nőknél a változó korban, de társulhat szemészeti és általános, főleg izületi megbetegedésekhez is. A panaszok enyhítésére, a szemfelszín védelmére, vagy a kontaktlencse nedvesítésére szükség szerint műkönny használata javasolt.
A fertőző kötőhártya gyulladásokat mindig kifejezett szubjektív tünetek kísérik: égés, szúrás, idegentest érzés, viszketés. A kötőhártya gyulladásoknak legáltalánosabb objektív tünete a kötőhártya vérbősége, melynek következménye a vörös szem. A belövelltség oka a kötőhártya ereinek kitágulása, a nyugalomban zárt erek megnyílása. Fontos elkülönítenünk a szivárványhártya és sugártest gyulladására jellemző, a szaruhártya és kötőhártya határára lokalizálódó lilás gyűrűtől, mely mélyebb részek gyulladását jelenti. A kötőhártya gyulladások másik gyakori kísérője a váladékozás. A váladékozás lehet víztiszta folyadék, ez inkább a vírusfertőzésekre jellemző. A baktérium okozta gyulladásokat gennyes váladékozás kíséri. A váladék a szemben meggyűlhet, és a szemrésből kifolyhat. Alvás közben a szemrésben marad a szempillákra tapadva, reggelre a szem beragadását, csipásodását okozva.
Az allergiás kötőhártya gyulladások tünete a különböző fokú vérbőség, viszketés és kevés váladék. Lehet a szezonális előfordulású és éveken át visszatérő szénaláz-kötőhártya gyulladás, de kiválthatja kozmetikum, számos szemcseppként alkalmazott antibiotikum, de a gyakran használt kamillás borogatás is makacs allergiás kötőhártya gyulladás okozója lehet.
A gyulladásokkal forduljunk mindig szemorvoshoz.
A kötőhártya bevérzés görcsös köhögés, erős hasprés, vagy a szem megdörzsölése után keletkező, a betegnek rendszerint nagy riadalmat okozó, de teljesen ártalmatlan és fájdalommal nem járó elváltozás.
Kezelést nem igényel, pár nap alatt magától felszívódik, de érdemes ilyenkor a vérnyomást ellenőrizni.
Vörös szemet okoz, és súlyos gyulladást jelent a szaruhártya gyulladása, melyet okozhat baktérium, vírus, gomba. Gyakran társul autoimmun betegségekhez. Tünetei komolyabbak: fájdalommal, fényérzékenységgel, könnyezéssel jár. A szaruhártyán a beteg terület átlátszósága csökken, vagy teljesen elvész. Ha a folyamat mélyebbre terjed a szaruhártya állományában, maradandó homályt okoz. Míg a széli részeken gyakorlatilag jelentéktelen homállyal gyógyul, a szaruhártya centrumában az optikai zónában keletkezett heg jelentős látásromlást okozhat. Kezelés nélkül fekélyes állapot is létrejöhet, legsúlyosabb komplikációja a szem kilyukadása és a látás elveszítése.
Fontos az azonnali és szakszerű kezelés.
 |
Ilyen panaszok esetén mindenképp minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha tehát egy betegnek féloldali, vagy kétoldali szem körüli nagy fejfájása van esetleg hányingerrel, vagy hányással és a beteg látása rossz, a szeme deszkakemény tapintatú, akkor nagy valószínűséggel glaukómás roham zajlik, ami szemészeti intézményben azonnali ellátásra szorul.
Utolsóként meg kell említenünk a sérüléseket, melyek jelentősége igen fontos a vörös szemek csoportjában. A kis idegentestek általában a kötőhártya, a szemhéj alatt, vagy a szaruhártya felszínén tapadnak meg. Leggyakoribbak az apró fémszilánkok, de előfordul növényi törmelék, kő, vagy porszemcse. Az izzó fémszilánkok (hegesztés, köszörülés) különösen veszélyesek mert beleégnek a szaruhártya szövetébe, eltávolításuk nehezebb, mint a felületes idegentesteké. A sérülés után rövid idővel a beteg szúrást érez, majd fájdalom keletkezik, amely pislogáskor kifejezettebb.
Az idegentestet minél előbb el kell távolítani. A beavatkozás szemorvosi feladat!
Ha az elváltozás helye fertőződik, a szaruhártyán könnyen fekély alakulhat ki.
A maródások, égési sérülések igen veszélyesek. A maró anyagok lehetnek lúgok, vagy savak. A lúg sérülések általában súlyosabbak, mész, malter szembecsapódásakor keletkeznek. Az építkezésen dolgozók különösen veszélyeztettek. A sav sérülések többsége a háztartásban, vagy akkumulátorokkal való munka kapcsán történik. A legsúlyosabb maródásos sérülések tragikus kimenetelűek, kétoldali sérülések teljes vaksággal is végződhetnek. A baleset helyszínén a sérülés után azonnali teendőnk a bőséges csapvizes kimosás és mielőbbi szemészeti fekvőbeteg intézménybe való eljuttatás.
Tompa sérülés kapcsán, munkafolyamatok, sport, játék, verekedés közben gyakran éri a szemet kisebb-nagyobb erejű ütés. Ököl, bot, labda, kő okozta súlyosabb behatásra, mivel a szem tartalma nagyobbrészt összenyomhatatlan és a fala is csak kis mértékben tágulékony, a szemnyomás hirtelen megnő, és a rendkívüli szemnyomás emelkedés következtében a szem minden szövete sérülhet, a szem fala megrepedhet. A látványos kötőhártya alatti vérzés gyakran elfedheti a mélyebb részek repesztett sérülését, ezért érdemes figyelni az érintett szem látásélességét és mielőbb szemorvoshoz fordulnI.
