 |
Esti mese hármasban
– Valójában igyekszem, hogy ne alakuljanak ilyen rohanósra a napjaim, de mára valahogy minden összejött meséli Réka. És az sem jellemző rám, hogy sebtében egyek valamit, sőt, nagyon is odafigyelek az étkezésemre. Gyerekkoromban arra neveltek, hogy naponta ötször kell enni, és ezt, ha tehetem, be is tartom. Azonban szerencsés alkat vagyok, és a bébi-szakácskönyvünk kapcsán is rengeteget megtudhattam az egészséges táplálkozásról, amit a mindennapokban is alkalmazok.
– Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Csemetéink csemegéi című könyvetek?
– Igen, szerencsére jól fogadták az olvasók, pedig, ha belegondolunk, a téma valójában csak egy szűk réteget érint.
– Amikor legutóbb beszélgettünk, még épphogy elkezdted a forgatásokat a Barátok közttel. Sikerült már belerázódnotok Benivel az új életmódba?
– Olyan, mintha már évek teltek volna el azóta! Elindult a fogaskerék, csináljuk a dolgunkat, és csak mennek a hétköznapok. Szerencsére gyorsan sikerült átlendülnünk a nehézségeken, sőt, úgy érzem, Benit nem viselte meg a váltás, ami nem is csoda, hiszen nagyon jó kezekbe került. Ráadásul nem reggeltől estig dolgozom, hanem vagy a hét minden napján bemegyek rövidebb időre, vagy hetente két napot töltök a stúdióban.
| Névjegy: |
| Név: Farkasházi Réka Született: 1977. augusztus 16. (Cegléd) Csillagjegye: Oroszlán Szülők: édesanyja kozmetikus, édesapja művelődési menedzser Férje: Sárközy Bence Gyermeke: Benjámin (született: 2004. február 16.) Filmek, amelyekben láthattuk: Elek Judit Ébredés és Erdőss Pál Gyilkos kedv című filmjében. |
– Visszamegy ő is dolgozni, ezért Benire mostantól édesanyám egy gyermekkori barátnője vigyáz, aki engem is születésem óta ismer.
– A férjed, Bence mennyit tud segíteni?
– Sokat. Például remekül főz, és általában ő varázsolja az ételt az asztalra, én csak kuktáskodom. De nálunk nincsenek elválasztva a férfi-nő szerepek, minden problémát együtt oldunk meg. Ha este mindketten fáradtan érünk haza a munkából, együtt fürdetjük meg Benit, és együtt mesélünk neki.
– Szereti már a meséket?
– Inkább a megzenésített verses meséket. Már velünk énekli, hogy Bóbita, Bóbita, tánc, tánc…. A tévézésnek valójában nem vagyok híve, de a Kisvakond történetét már megkapta DVD-n, és van egy speciális videósorozat, amely kifejezetten a babáknak készült. Ezeket Beni már érdeklődve nézi.
Tizenketten a tengeren
– A Barátok köztben most igen érdekes helyzetbe keveredtél, hiszen szereped szerint a néhány évvel fiatalabb Kinizsi Ottóval, azaz Imrével estél szerelembe.
– Életemben nem voltam még olyan zavarban, mint az Ottóval közös első szerelmi jelenetem előtt! Úgy éreztem magam, mintha az öcsémmel kellett volna csókolóznom. Aztán szerencsére leültünk beszélgetni, és Ottó is elmondta, mennyire zavarban van, és azt is, hogy ezt akár előnyünkre is fordíthatjuk, hiszen egy kapcsolat kezdetén az ifjú szerelmesek is gátlásokkal küszködnek, és ezt beépíthetjük a szerepünkbe.
– Milyen érdekes az élet, hiszen Ottó felesége a valóságban is idősebb nála.
– Hidd el, egy színész gyakran játszik el a saját életéhez hasonló helyzetet a színpadon vagy filmen. De ez a szerep alakítása szempontjából egyáltalán nem lényeges.
 |
– Szerinted azok közül, akik ismernek a Barátok közt Kertész Mónikájaként, hányan tudják, hogy színpadon is rendszeresen szerepelsz?
– Valószínűleg nagyon kevesen, és legfőképpen azért, mert az újságokat általában nem érdekli, ha túl vagyok egy sikeres premieren. Pedig a színház az én életemben legalább olyan fontos, mint a televízió. Most a Vidám Színpad Álmodozók a falvédőről című darabjában játszom, amely átmegy a következő évadba is.
– Tudnál választani színpad és tévé között?
– Nem. Ez olyan, mintha egy gyereknek választania kellene az édesanyja és az édesapja között.
– A nyáron marad időtök pihenésre?
– Igen, az egész család felkerekedik, és tengerpartra megyünk nyaralni.
– Hányan lesztek?
– Eddig úgy tűnik, tizenketten. Bence családja és az én szeretteim is jönnek.
– Ezek szerint jól kijössz Bence szüleivel. Szerencsés vagy…
– Azt hiszem, ez nem csupán szerencse. Voltak a mi családunkban is konfliktusok, ám míg mások ezt orrfelhúzással vagy haragszom ráddal elintézik, mi Bencével kéz a kézben simítottuk el a problémákat.
– Benivel vajon könnyű dolgod lesz?
– Biztosan nem. Ő kisfiú, elég mozgékony és akaratos. Hónapok óta kóstolgatjuk egymást, és bár próbálok következetes lenni, időnként elveszítem a türelmem, és persze utána nagyon utálom magam. Mindenesetre mostanság igyekszem kipuhatolni, hogy mivel lehet hatni rá. Nem lesz könnyű vele, mert már most nagyon okos, de boldog és büszke vagyok, hogy Beni anyukája lehetek!
A teljes cikket a Meglepetés 29. számában olvashatod el!
