nlc.hu
Aktuális
Barátnak jó, férjnek iszonyat

Barátnak jó, férjnek iszonyat

A negyven körüli, csinos szállodaigazgató legyint, amikor szóba jön az elõzõ házassága. – A válás után boldogan röppentem ki a bíróságról, aztán egy év múlva megint velem lakott a volt férjem…








A hét témája a Nők Lapjában: Veled? Nélküled? Veled!

Csak a bableves jó felmelegítve, mondogatják sokan az újrakezdő párok láttán. De az élet nemigen fogad szót e bölcs(?) mondásnak. Olyannyira nem, hogy egy anyakönyvvezető ismerősöm néhány hete értetlenül tárta szét a karját: „megáll az eszem! Egyre-másra adok össze olyan párokat, akik egyszer már elváltak, aztán megint egymásba szerelmesedtek… No, erre keressetek magyarázatot a Nők Lapjában!” Megpróbáljuk…


Találkoztam olyan párokkal is, akik elsősorban az egzisztenciális félelmek miatt kapaszkodtak újból egymásba, ám olyanokkal is sikerült beszélgetnem – nagy örömömre –, akik tanulva a közösen elkövetett hibákból csodálatos összhangra találtak. Persze, az újrakezdők is ezerszínűek. Azokról sem feledkezhetem el, akik nekifutottak, aztán rájöttek: az élet gonoszul ismétli önmagát…

További cikkek:

Három a fiú – Jaksity Katával»
Együtt nőttünk fel»
Férj? Élettárs? Mindkettő!»
 


Az összeállítást készítette:
V. Kulcsár Ildikó és Nyíri Dóra  

– Szerettem még? Nem akartam beismerni, hogy én, aki körül oly sok fiú dongott, rosszul választottam? Be akartam bizonyítani anyunak, hogy nem volt igaza, amikor ellenezte Pétert? Nem tudom. De azt tudom, hogy én a közös évek alatt megtanultam, mi a felelősség, míg a férjem számára e fogalom ismeretlen maradt.
Péter – jóképű, nagy dumás, szellemes, remekül táncoló bohém –, egy jó poénért (buliért) eladta a lelkét. Ágnest éppúgy vonzotta a tánc, a társaság, de közben képes volt végigtanulni az éjszakákat, ráadásul szülés után teljesen megváltozott. – Az angol királynő fogadására sem mentem volna el, amikor a kisfiam pici volt! – mondja nevetve. Mindennek eredményeként ő elvégezte a főiskolát, és



jó állásba került, közben a férje abbahagyta az iskolát – pocsék munkahelyen robotolt – és whiskyvel vigasztalgatta magát. – A mi szakmánkban vége annak, aki inni kezd! Persze, az olyan házasságnak is vége, ahol az egyik fél az üveget ölelgeti… Röviden: durva volt, ivott, szórta a pénzt, elváltunk.
– Mégis visszafogadtad.
– Az új jelentkezők nem tetszettek, közben ő elhitette velem, hogy megváltozott: egy kortyot sem ivott. A válásunk után lelkesen jött hozzám (a kisfiunkhoz) hetente egyszer, többször, később minden nap. Játszott a gyerekkel, elvégzett minden férfimunkát. Ráadásul csodálatos szexuális partner volt, ez sem mellékes! Ám félévnyi együttélés után minden kezdődött elölről. Whisky, ordítozás, botrányok. Csuda, hogy túléltük a kisfiammal… Hidd el, vannak olyan férfiak, akikkel nem szabad együtt élni! Kiváló haverom lehetett volna, de társnak iszonyat volt. Most vidéken él egy szerencsétlen nő nyakán… Nem haragszom rá – nem rossz ő, csak gyönge –, régóta új társam van, aki nem hasonlít hozzá. Tanár, imádja a fiamat, már az sem zavar, hogy rosszul táncol.

A témáról bővebbet a Nők Lapja augusztus 10-én megjelenő 32. számában olvashatsz!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top