A világ országait boldogság szerint rangsoroló World Happiness Report listáján Dánia rendre az első három helyen végez, nem lehet letaszítani a dobogóról. De mi lehet a titkuk? Természetesen nem lehet egyetlen dologgal megmagyarázni a dánok boldogságát – a bruttó nemzeti jövedelemtől kezdve az egészségügyi ellátásig sok minden közrejátszik –, de van egy elgondolkodtató tényező, ami sokat nyomhat a latban: az empátia.
Tantervben szerepel az empátia
A kutatások szerint az erős szociális háló növeli az ember boldogságát. Mivel az empátia erősebb, és jobb kapcsolatokhoz vezet – hiszen meghallgatod a másikat, odafigyelsz rá, ő pedig ezt jó eséllyel viszonozni fogja –, kulcsfontosságú abban, hogy elégedettebbek legyünk az életünkkel. Empátiát gyakorolni nem mindig egyszerű, de a képesség tanulható és fejleszthető. Ezt ismerték fel Dániában, ahol 1993 óta iskola keretek között oktatják az empátiát.
A program hatéves korban, az első iskolai évben kezdődik, és 16 éves korig tart. Hetente egyszer tartják meg a tantervben is szereplő „Klassens tid”, vagyis „Az osztály órája” nevű foglalkozásokat. A csoportterápiára hasonlító órán a diákok megbeszélik a problémáikat, és az osztály megpróbál megoldást találni rájuk. Bármit meg lehet vitatni, lehet személyes gond, tanulók vagy csoportok közötti konfliktusok, iskolai vagy iskolán kívüli problémák, és természetesen a tanár is prezentálhat egy-egy tanulságos példát. A helyzet bemutatása után az osztály és a pedagógus megvitatja a megoldási lehetőségeket. Eközben gyerekek megtanulják, hogyan kell meghallgatni és megérteni másokat, valamint megtapasztalják a kölcsönös tisztelet fontosságát is.
Versengés helyett fejlődés
A tanulók együttműködve keresik a megoldást, így a csapatmunka is megszokott lesz számukra. A dán oktatási rendszerben amúgy is hangsúlyos ez, az iskolai feladatok 60 százalékát közös munkában végzik. A hangsúly nem a versengésen van, hanem azon, hogy vállaljunk felelősséget azokért, akiknek valamiért nehezebben megy. A dán oktatás összehozza a különböző erősségekkel és gyengeségekkel rendelkező gyerekeket, hogy segítsék egymást az órákon, és együtt dolgozzanak különböző projekteken. Ez már korán megtanítja a gyerekeknek, hogy egyedül nem lehetnek sikeresek, és hogy mások segítése jobb eredményekhez vezet.
A dán iskolák nem adnak dicséretet, trófeákat azoknak a diákoknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak valamelyik tantárgyban vagy sportágban, hogy ne legyen versengés. Inkább a motivációban látják a fejlődés kulcsát, a gyerekek kizárólag saját magukkal versenyeznek, a saját teljesítményük javítása a cél.
Mindezek együtt nemcsak szociálisan és érzelmileg fejlesztik a gyerekeket, hanem jelentősen csökkentik az iskolai bullyingot, a kirekesztést is, valamint segítenek abban is, hogy felnőttként sikeresebbek legyenek.
Kevesen csinálják, de igény lenne rá
Az empátia egyszerűen megfogalmazva a beleérző képességet jelenti. Azt, hogy tudatosan bele tudjuk képzelni magunkat a másik helyzetébe, nézőpontjába, és megpróbáljuk megérteni, hogyan érez vagy gondolkodik. (Ez a kognitív empátia, de a pszichológusok megkülönböztetik az úgynevezett affektív – vagy érzelmi – empátiát is, amikor többé-kevésbé automatikusan átvesszük a másik ember érzelmeit, arckifejezéseit, viselkedését.)
Az empátia hangsúlyos témává vált az utóbbi években, és nem véletlenül. Bruce Perry traumaszakértő így foglalja össze a Szeretni születtünk című könyvében: „Az empátia gyakorlatilag mindennek az alapja, ami a társadalmat működőképessé teszi – mint a bizalom, az önzetlenség, az együttműködés, a szeretet, a jótékonyság. Az empátia hiánya a legtöbb társadalmi probléma – bűnözés, erőszak, háború, rasszizmus, gyermekbántalmazás és igazságtalanság, hogy csak néhányat említsünk – kulcsszereplője.”
Az empátiának számos pozitív következménye van, például növeli az elégedettséget a párkapcsolatokban, vagy erősíti az orvos-beteg közötti bizalmat. Az empátia hiányát összefüggésbe hozták zaklatással, agresszióval és bűnözéssel. Ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy a világjárvány óta az empátia visszaszorulóban van, sőt már egy 2007-es tanulmány szerint is csupán az emberek egy-két százaléka igazán empatikus. Pedig az emberek túlnyomó többsége szerint jobb lenne a társadalomnak, ha többen lennénk empatikusak.
Tippek az empátia fejlesztéséhez
Nem lehet egy csapásra empatikusnak lenni, ezt a képességet fejleszteni és gyakorolni kell. Mutatunk pár módszert, ami segíthet.
Toleráld az érzelmeidet. Még ha olykor kellemetlenek is az érzelmeink, fontos, hogy elfogadjuk őket. Az érzelmek olyanok, mint a felhők az égen. Gondolj arra, hogy minden felhő egy-egy hangulat, a kék égbolt pedig a semleges hangulat. Mozognak, továbbúsznak, te pedig csak megfigyeled őket, nem ragaszkodsz hozzájuk. Ha egyszerre többféle hangulat ostromol, csak fogadd el, hogy ez egy viharos nap. Nem kell minden hangulatodra reagálni, csak próbálj tered engedni nekik.
Fogadd el a kellemetlenségeket! Ha megtanulod elfogadni a saját lelkiállapotoddal járó kellemetlenségeket, az segít abban, hogy mások hangulatával járó negatív dolgokat is jobban kezeld. Így elkerülheted azt is, hogy egy másik emberen keresztül próbálj a saját nehézségeiden túllendülni.
Ismerd meg a másikat! Általában abból indulunk ki, hogy a többi ember olyan, mint mi, ezért sokszor úgy érezzük, hogy értelmetlen a viselkedésük. Ha alig tudunk valamit a másikról, kisebb az esélye, hogy megértjük a gondolkodását vagy a viselkedését. Kapcsolódj másokhoz, beszélgess, kérdezz, légy kíváncsi vagy csak hallgasd meg őket! Ismerj meg új perspektívákat!
Próbálj ki új dolgokat! Az egyik legjobb módja az új nézőpontok megismerésének, ha első kézből tapasztalod meg őket. Ez lehet egy utazás, de akár egy eddig ismeretlen városrész felfedezése is. Kóstolj meg új ételeket, légy önkéntes, látogass meg egy más vallású istentiszteletet, vegyél részt változatos eseményeken. Egy cipőben járunk – szoktuk mondani, de néha fel is próbálhatod azt a cipőt.
Olvass könyveket! A fikciós művek olvasása élvezetes és hatásos módja az empátia fejlesztésének. Lehetővé teszi, hogy beleéld magadat a szereplők gondolataiba és érzéseibe, te pedig jobban megértheted, mi formálja a nézőpontjukat. Bónusz, ha a könyv másik korról, helyről szól, vagy olyan szerző írta, akinek eltérő a háttere, mint neked.
Tanítsd a gyerekedet! Szülőként nap mint nap empátiát gyakorolhatsz, és segíthetsz a gyerekednek a sajátját fejleszteni. Kezdheted azzal, hogy egyszerűen csak arra törekszel, hogy kifejezd és elmagyarázd a saját érzelmeidet, amikor azok aktuálisak, majd segíts a gyereknek kifejezni és elmagyarázni az övéit. Kérdezd meg, hogy mit érez és miért.
Légy jelen! Ahhoz, hogy együtt tudj érezni valakivel, jelen kell lenned a pillanatban. Figyelmesen meg kell hallgatnod, rá kell hangolódnod és meg kell értened a tapasztalatait.
Tartsd be a határokat! Az empatikus viselkedés egyik legnagyobb kihívása, hogy ne alakítsd úgy a beszélgetést, hogy az rólad szóljon. Fejezd ki az empátiádat anélkül, hogy saját tapasztalataid részleteit taglalnád.