A makrobiotika kialakulásáról
A távol-keleti szemlélet szerint az emberi szervezet egyensúlyáért a Yin és Yang energia a felelős. Ezek az erők egymással ellentétes (férfi-nő), de kiegészítő mozgásban működnek. A tradicionális japán étkezés alapján dolgozta ki George Oshawa és Michio Kushi a yin-yang egyensúlyára törekvő egészség- és betegség megelőző táplálkozást, amelyet makrobiotikának neveztek el. A fogalom két görög eredetű szóból származik: makro = nagy, hosszú, biosz = élet.
A makrobiotika a harmóniára törekszik, kerüli a szélsőséges yin (vegyszer, gyógyszer, cukor, kávé) vagy yang (marhahús) tulajdonságú ételeket, és a yin-yang mérték középtáján elhelyezkedő gabonákból, zöldégfélékből és hüvelyesekből választja ki ételeinek jelentős részét. Tanítása szerint az elfogyasztandó ételt úgy kell összeválogatni és elkészíteni, hogy összhangba kerüljön külső és belső tulajdonságainkkal, szűkebb és tágabb környezetünkkel.
Évszakok szerinti táplálkozás
A makrobiotikus étrend szerint a táplálkozást nagymértékben befolyásolják az évszakok, az ízek és a színek. Télen főtt ételt kellene enni, nyáron pedig nyerset. A hideg italokat a téli időszakban kerüljük, inkább meleg, gyógynövényekből készült teákat igyunk. Ősszel és télen az ételeket ajánlott nagyobb darabokra vágni, gazdagon fűszerezni, és a főzési időt elnyújtani. Fontos, hogy a hűvösebb évszakokban meleg, sósabb ízesítésű ételeket együnk. Sőt, az idénygyümölcsöket is melegen fogyasszuk (sült gesztenye, sült alma, sütőtök)! Ezekben a hónapokban több fűszerre, sóra, olajos magvakra és főtt gabonára van szüksége szervezetünknek. Az évszak melegedésével csökkenthető a fűszerezés, valamint a főzés és párolás ideje. Tavasszal több magas energiatartalmú ételt fogyasszunk (csírát, csírázó magvakat), hogy szervezetünk megkapja az újratöltődéshez szükséges energiákat. Nyáron együnk minél több ételt nyersen; gyümölcsöt és a zöldséget, kevés, rövid ideig párolt gabonafélével.
A makrobiotikus étrend alapjai
– Az étrend legfőbb összetevőit a gabonafélék adják, amelyek a napi étkezés 50-60%-át teszik ki. (Ide tartozik a barnarizs, a teljes kiőrlésű búza, a köles, a zab, az árpa, a rozs, a hajdina és a kukorica.)
– Zöldségekből 25-30% fogyasztható (lehetőleg főzve, sütve, párolva),
– Hüvelyesekből és tengeri zöldségekből (alga) 5-10%,
– A levesek (szójaszószból, zöldségekből, hüvelyesekből, gabonákból, tengeri algából készítve) a napi táplálék 5-10%-t teszik ki.
Alkalomszerűen a következő, kiegészítő élelmiszerek fogyaszthatók (hetente néhány alkalommal):
– kevés fehér húsú hal, kevés zsírtartalmú tengeri élőlény, herkentyű (kagyló, rák, polip),
– nyers, főtt vagy aszalt gyümölcsök,
– pirított olajos magvak, diófélék (ritkábban)
– kevés édesség
A makrobiotika nem ajánlja a tej és tejtermékek, illetve az állati eredetű táplálékok fogyasztását, de nem is tiltja.
Íz- és színhatások
A makrobiotika öt alapízt különböztet meg:
 |
A keserű íz a nyarat idézi (szezámmag, kukorica). Szétszóródó energiája jó hatással van a szív és a vékonybél működésére.
A késő nyári időszakra az édes ízhatás jellemző (gabonafélék, idény zöldségek, és idénygyümölcsök). Ez a tápláló energia nyugtatólag hat a gyomorra, az emésztésre, a hasnyálmirigyre és a lépre.
A csípős ízvilágot és ételeleket (hagyma, a retek, a gyömbér, a bors) az ősz képviseli. Serkentik a vérkeringést, a tüdő és a vastagbél működését.
A téllel a só hozható összefüggésbe, pozitívan hat a vesére, a húgy- és ivarszervekre, valamint a csontokra és az agyra.
A makrobiotika öt alapszínt is megkülönböztet; a zöldet, pirosat, sárgát, fehéret és feketét.
Az öt szín együttes jelenléte adhat csak jó közérzetet, ezért törekedjünk arra, hogy tányérunkon, terítékünkben mind az öt szín jelen legyen.
Kushi professzor szerint az, aki a makrobiotika elvei alapján táplálkozik, nemcsak hogy megelőzheti a rák kialakulását, de adott esetben gyógyíthatja is azt.
