A Futni mentem című film kapcsán felmerül egy nagyon fontos kérdés: szükséges szeretteink vágyainak beteljesítése haláluk után? Kell, hogy a bakancslistájukról mi magunk húzzunk le bizonyos tételeket? Ennek apropóján folytatódik a beszélgetés a film szereplői és dr. Almási Kitti között – az interjú stafétáját Lovas Rozi vette át Bányai Kelemen Barnától.
„Őszintén szólva nem ehhez a tematikához tudtam kapcsolódni, hanem a családi viszonyrendszerek és az egymás mellett vagy együttélésnek a nehézségei, vagy az egymásra való ráhangolódás nehézségeinek humoros oldala volt az, ami tetszett.” A film középpontjában egy családfő halála áll, az ő özvegye és lányai döntenek úgy, hogy váltóban lefutják a maratont, csakhogy egyikük sincs erre felkészülve.
A színésznő elárulta, hogy ezeket a családi viszonyokat sokkal inkább meg tudja érteni, maga a bakancslista viszont mindig is valami távoli dolog volt az életében. Nem voltak vágyott szerepei, nem volt elképzelése, hogy hol és milyen színész szeretne lenni, de az életével kapcsolatban sem voltak ennyire határozott céljai. Viszont azt is elárulta, nagyon sok olyan dolog van jelenleg a mindennapjaiban, amiért hálás, és amire rá lehetne sütni a bakancslistás cél bélyeget.
Az egyik ilyen az épülő otthonuk, amit a saját ízlésükre faragnak.
Úgy látszik, hogy ez megtörténik. Szépen lassan, apránként – amit szintén nagyon élvezek, mert minden döntést megfontolunk, minden döntés mögött nagyon sok nehézség van, nyilván mindenféle szempontból. Fizikailag, financiálisan, lelkileg és felelősségérzetileg, de ez megadja az értékét és a súlyát.
Rozi azt is elárulta, hogy ez egy nagyon kemény önismereti folyamat is, főleg akkor, ha mások véleményét akarva, akaratlanul is meg kell hallgatnunk, hiszen ahhoz, hogy tudjuk, mit kell ebből befogadni, elsősorban magunkat kell ismerni.
A Futni mentem november 21-től látható a magyar mozikban.