Emlékszel a Dr. House farmernadrágos epizódjára? A sorozat ugyebár arról szólt, hogy az enyhén antiszociális, ám természetesen zseniális doki és csapata minden héten más-más, megoldhatatlannak tűnő üggyel (betegséggel) szembesül, a megoldás pedig azért nem jut az eszébe senkinek (a címszereplőnek is csak az epizódok végén), mert vagy nagyon ritka, vagy pont, hogy nagyon hétköznapi kórokozóval állnak szemben. Az utóbbi kategória egyik legemlékezetesebbje a kamaszfiú esete, aki a legkülönfélébb mérgezéses tünetet produkálta, míg a végén kiderült, hogy egy tiltott vegyszerekkel festett, furgonból vásárolt, hamisított farmernadrág tehet az egészről.
Ahogy az lenni szokott, ez az epizód is tartalmazott némi szájbarágós tanulságot, amely természetesen az, hogy tessék jó minőségű, megbízható ruhákat hordani, ne mindenféle hulladékot. Igen ám, csakhogy azóta eltelt – leírni is szörnyű – húsz év, a divatipar pedig olyan szinten átállt a mesterséges alapanyagokra, hogy még a természetesnek hazudott ruhákat is felütik velük. (A varrás, festés minőségébe most ne is menjünk bele.) És nem csak a Temuról és a Sheinről beszélünk, hanem gyakorlatilag az összes fast fashion márkáról, beleértve azokat, amelyek büszkén hirdetik, hogy etikusak és megbízhatóak. Erre pedig most már egy ijesztő és szomorú bizonyítékunk van, hála a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE). Az említett House-epizódban még csak a hamis farmer volt mérgező, ma azonban ott tartunk, hogy
minden harmadik alsónemű tartalmaz egészségkárosító anyagokat, jó eséllyel tehát te is éppen olyat hordasz, amely lassan, de biztosan mérgez téged.
A bugyik és az alsónadrágok is érintettek, a méreg azonban a nőkre veszélyesebb, főleg, ha babát várnak, vagy szeretnének teherbe esni.
Fotó: nlc illusztráció
Ablaktól a babajátékig
Ismerkedjünk meg a biszfenol nevű vegyületcsaláddal, amely névre nem sokaknak lehet ismerős, pedig szó szerint mindenütt ott van. Például:
- az ételek és italok dobozainak ragasztásában;
- sütőpapírokban;
- fogászati termékekben, gyógyeszközökben;
- a polikarbonát műanyagokban.
Utóbbi víztiszta műanyag, ezekből gyártják többek között a CD-k „csillogós” védőrétegét, üvegházak fényáteresztő ablakait, vagy például a babajátékokat. Azokat, amiket a csecsemők a szájukba vesznek. Sőt, még a cumisüvegek nagy része is ezzel készül.
Érthető, miért ragaszkodnak a gyártók a biszfenolokhoz: olcsón és könnyen előállítható, szabadon formázható és össze- és megköt mindent, amibe csak belekeverik. Kiderült, például, hogy a műszálas, vagy a műszálat is tartalmazó ruhák festékanyagát is megfogják; ennek köszönhetően tartják a színüket. A kutatók régóta vizsgálják a biszfenol A nevű vegyületet, amely a szervezetbe jutva felborítja a hormonháztartást, a férfiaknál terméketlenséget, a nőknél pedig vetélést okozhat, és még ezerféle hatása lehet. A gyerekeknél fejlődési rendellenességhez vezet, ha az egészségügyi határértéknél több található a szervezetben: késhet a pubertáskor, szorongást, depressziót, hiperaktivitást okozhat. Be is tiltották például a nyugtákhoz használt hőpapírokban és a cumisüvegekben.
Ruhákban szabadon használják
Úgy voltak vele azonban, hogy az ezt tartalmazó ruháktól még így sem kell félteni az embereket, hiszen azokat nem esszük meg, és ha mégis kiderülne, hogy így is veszélyes, a gyártók használhatják a vegyületcsalád más, veszélytelenebb tagjait is. Ilyen például a biszfenol F és a biszfenol S. A legújabb kutatások azonban két kellemetlen tényt is feltártak:
- a ruhák igenis mérgezhetik az embereket;
- a két másik biszfenol is ugyanolyan veszélyes.
Fotó: Getty Images
A műszálas poliamid textilek – tehát az alsóneműk nagy része – színtartósító kezelést kap világszerte: 80 százalékuk esetében biszfenolt használnak, ráadásul nem csak a hagyományos műszálhoz, hanem a spandexhez és az elasztánhoz is – mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere. A színtartósító keverékekben pedig az F és az S jelű vegyület is megtalálható. Ezeket sokáig ártalmatlannak, vagy legalábbis az A jelűnél jóval kevésbé ártalmasnak tartották, ám egy 2021-es amerikai tanulmány rámutatott, hogy pont ugyanúgy károsíthatják a hormonrendszert. A biszfenol F-et kimutatták a vizeletben és a méhből, méhlepényből, magzatvízből, és magukból a magazatokból vett mintákból, az S pedig a vizeleten és a méhlepányen kívül magzatot körülvevő és a köldökzsinórban található plazmában jelent meg. A statisztikákra ránézve az ítélet egyértelmű:
mindhárom biszfenol vegyület okozhat terhességi toxémiát és vetélést és mindent tiltani kellene.
Egyelőre azonban csak az A jelűt tiltják, azt is csak bizonyos tárgyak esetében. A ruhákban jelenleg szabadon használhatják mindhármat, és használják is. Ez azért baj, mert mint kiderült, bőrön át is képes felszívni őket a szervezet, az alsóneműkből például az izzadtság oldja ki a vegyületeket, amelyek így a sejtek közé jutnak. A Tudatos Vásárlók Egyesülete éppen ezért egy hatalmas nemzetközi kísérlet keretében bevásárolt a legtöbb Európában kapható fehérneműből, és egyenként tesztelte laboratóriumban a biszfenolszintet. 166 bugyit és alsónadrágot vizsgáltak a legismertebb márkáktól és a „noname” kategóriában is; ebből 100 Magyarországon is kapható.
„Nagyon fontos, hogy legyenek friss és megbízható teszteredményeink az olyan termékek biszfenol tartalmáról, amelyekkel egész nap érintkezik a bőrünk, emiatt könnyen átkerülhetnek a szervezetünkbe a káros anyagok, és amelyekre jelenleg nem vonatkozik a biszfenol tartalom korlátozása – magyarázza a szakember. – A választás azért esett az alsóneműkre, mert azt mindenki használja, ráadásul elég érzékeny és fontos felületen érintkezik a bőrünkkel, úgyhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mi van az anyagában” – meséli Dénes Júlia.
Az alsóneműk 30 százaléka problémás
Az eredmény elborzasztó. A szervezet abból indult ki, hogy a ruhákra is érvényesíteni kellene a vegyületre vonatkozó 2023-as egészségügyi határértéket: ekkor 0,2 nanogram / testtömegkilogrammot ajánlottak a szakemberek, amely egyébként a korábbi határérték húszezred része. (Igen, ennyire megijedtek, amikor rájöttek, hogy milyen mértékben rombolja a hormonháztartást.) Kiderült, hogy az alsóneműk 30 százaléka tartalmaz jelenleg biszfenolt; a tesztelt darabok tíz százaléka pedig az emberi egészség védelmére meghatározott maximális mennyiséget bőven meghaladó biszfenoltartalmat mutatott.
Ez a maximális mennyiség 0,8 milligram kilogramonkét; az ezt túllépő alsóneműkben 11 milligramot mutattak ki kilónként, tehát majdnem a határérték 15-szörösét. Találtak olyan bugyit is, amelyben 301 volt ez az érték, tehát súlyosan mérgező volt.
A bugyik rosszabbul állnak, mint az alsónadrágok: 17 százalékuk tartalmazott nagy mennyiségű biszfenolt. „Bár nők számára is kaphatók pamut termékek, a piackutatásunk szerint a női bugyik általában nagyobb része műszálas anyagból készül. Ez nagyobb kockázatot jelent a biszfenolnak való kitettség szempontjából” – mondja Dénes Júlia.
Fotó: Getty Images
Mielőtt azt hinné valaki, hogy elég, ha nem rendel (többé) a Sheinről és a hasonló oldalakról: a legsúlyosabb eredményeket éppen a mindenki által ismert, hazai boltokat is működtető márkák szolgáltatták. A biszfenol aránya és a termék minősége (értsd: milyen könnyen oldható ki belőle a vegyület) szerint minden alsónemű kapott egy összpontszámot.
100 ponttal jutalmazták például a H&M több termékét is, olyanokat is, amelyeket gyerekeknek szánnak; az egyik férfi alsónemű fantázianeve ráadásul ironikus módon Xtra Life. De hasonló százpontos alsóneműket küld a boltokba a Zara, az Intimissimi, a Sloggi és a J.Press is.
Természetesen sok Shein-termék is az élbolyban végzett, és nem árt óvatosnak lenni a hiper- és szupermarketek sajátmárkás ruháival sem. „Érdekesség, hogy a gyártó vagy a vásárlás helye, illetve a szín nem számít” – kommentálja az eredményt a TVE. „Ha üzletben vagy online vásárolunk, ugyanúgy van esély a mérgező biszfenolokkal találkozni: ismert márkák termékeiben is előfordulnak, de van olyan olcsó üzletből származó termék, amiben viszont nem találtak.”
A listát itt nézhetitek meg.
Mi a teendő?
A vásárlóknak szokás szerint kevés esélyük van, ha a nagy cégekkel szeretnék felvenni a harcot, ráadásul a nemzetközi protokollok is ellenük dolgoznak. Olyan nincs ugyanis, hogy a tudósok rájönnek, hogy egy vegyület káros az egészségre, és már be is tiltják a döntéshozók. A TVE szerint
egy új vegyi anyag bevezetése a piacra akár 6 hónap alatt is megtörténhet, ezzel szemben, ha ezek az anyagok károsnak bizonyulnak, betiltásuk átlagosan 20 évig tart.
Belátható, hogy ez fenntarthatatlan és igazságtalan, ám egyelőre ezzel kell számolnunk. Nincs mese, nézni kell a ruhák összetételét, pont úgy, ahogy az ételek összetevőit vizsgálják a laktózérzékenyek. Mivel azonban a biszfenolt nem tüntetik fel a cimkéken – nem kötelességük ugyanis –, ezért az egyetlen választásunk, ha szigorúan pamutból készült alsóneműket vásárolunk. Méghozzá kizárólag pamutból készülteket: amelyekhez műszálas sztreccs anyagot adnak, az máris veszélyes lehet.
Arra pedig végképp nincsenek statisztikáink, hogy mit okozott eddig az emberiségben ez a rengeteg biszfenol, de ne legyenek illúzióink. Amikor az idősebbek azon lamentálnak, hogy az ő korukban még nem volt ennyi hiperaktív gyerek, terméketlen felnőtt és vetélés, akkor abban van valami, és nem csak az, hogy korábban nem diagnosztizálták a rendellenességeket, vagy nem beszéltek róluk. Hanem például a biszfenol.
