Mindannyian ismerjük azt a megérzést, amikor valami nincs rendben egy beszélgetés során, amikor úgy érezzük, hogy valami nem stimmel. A hazugság jeleit ugyan nem könnyű észrevenni, az emberi test mégis sokat elárulhat, és érdemes résen lenned, ha gyanakodni kezdesz. Íme a jelek, melyek árulkodnak.
Derítsd ki, mennyit változik
Ha gyanakodni kezdünk, először is fontos, hogy megfigyeljük beszélgetőpartnerünk természetes viselkedését, amikor nincs oka feszültséget érezni. Kérdezz tőle semleges dolgokat, például hogy milyen napja volt, hogy ízlik neki az étel és így tovább. Ez segít abban, hogy lásd, hogyan viselkedik, amikor nincs mit titkolnia, és könnyebben felismerheted utána az esetleges változásokat hangszínében, mimikájában vagy testbeszédében, ha olyan helyzetbe kerül, ahol füllentenie kell.
Testbeszéd: apró, de árulkodó mozdulatok
A hazugság gyakran okoz belső feszültséget, melyet a testbeszéd önkéntelen jelei tükröznek. Hazugság közben az emberek gyakran összehúzzák magukat, kerülik a szemkontaktust vagy zárkózottabb testtartást vesznek fel. Az ideges mozdulatok, mint amilyen például az arc vagy a száj körüli matatás szintén gyanúsak lehetnek. Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a szemkontaktus hiánya biztos jele a hazugságnak, ám a rutinos hazudozók szándékosan éppen ellenkezőleg cselekednek: fenntartják a szemkontaktust, hogy meggyőzőbbnek tűnjenek.
Hangszín és beszédtempó
Hazudni sok szempontból nagyon megterhelő, ezért a beszélgetés ritmusa és a hangszín is gyakran megváltozik. A hazudozók hajlamosak a megszokottól eltérő módon beszélni. Lehet, hogy gyorsabban vagy lassabban, esetleg halkabban válaszolnak, és az is előfordul, hogy meg-megakadnak a szavaik. Emellett persze a szavakra is rányomhatja a bélyegét a hazugság: aki nem mond igazat, hajlamos konkrétumok nélkül, általánosságokkal válaszolni, hogy elkerülje az esetleges lebukást. Az elbeszélés szerkezete is más, min a megszokott: gyakran a történet apróbb részleteit kihagyja, vagy kerülgeti azokat.
Mikroarckifejezések: az igazság pillanatai
Paul Ekman pszichológus kutatásai szerint az arcon megjelenő gyors, pillanatnyi érzelmek, úgynevezett mikroarckifejezések igencsak árulkodók lehetnek. Ilyenek például az apró szemrándulások, a rövid ideig felsejlő szomorúság, düh vagy bűntudat, amelyeket a hazudozó persze azonnal próbál kontrollálni. Ezek a jelzések olyan gyorsan jelennek meg, hogy tudatosan nehéz észrevenni őket, ám ösztönösen fura érzést kelthetnek bennünk.
A történet logikai sorrendje
Hatásos technika a gyanús történetek szűrésére a „fordított kronológia” módszere. Ez azt jelenti, hogy megkérjük a beszélgetőpartnerünket, mesélje el a történetet visszafelé. Mivel a hazugság kitalálása már önmagában is erőfeszítést igényel, a fordított elbeszélés további kognitív terhet ró a hazudozóra, így a szakértők szerint nagyobb az esély arra, hogy összezavarodik vagy ellentmondásba kerül. Egy hazugság ugyanis sokkal nehezebben áll össze logikailag visszafelé, mint egy igaz történet.
Az ösztön szerepe
Végül, de nem utolsósorban, hallgassunk a megérzéseinkre. Bár a tudományos kutatások szerint az emberek összességében nem túl jók a hazugságok felismerésében – az átlagos pontosság csupán 50% körüli –, mégis érdemes figyelni belső megérzéseinkre. Sok esetben tudat alatt észleljük azokat az apró jeleket, amelyek önmagukban nem hangsúlyosak, összességében mégis gyanút kelthetnek bennünk.