Gyerekként Gelencsér Tímea is ugrálta a szaltókat, a kéz nélküli cigánykerekeket. „Pattogtam jobbra-balra. Egy bokaszalag-szakadásnál ért véget a karrierem, fekvőgipsz, járógipsz, gyógytorna, hosszú gyógyulás. Utána az emberben benne van a félsz, a jelenlegi életvitelemmel el sem tudom képzelni, hogy hónapokig ne vezethessek vagy ne vehessek fel magas sarkút” – árulta el a GLAMOUR magazinnak adott digitális címlapinterjújában Gelencsér Tímea.
(Fotó: fotocentral)
El kellett fogadnom, hiába, hogy fizikai adottságaimmal meg tudnék ugrani egy Rundel-flicket, de már inkább nem futok neki, mert benne van a pakliban, hogy lesérülök. A futásnál is előfordul, hogy egyszercsak megfájdul a térdem olyantól, amitől egy évvel ezelőtt nem. Táplálékkiegészítőkkel, étrenddel azért lehet ezen segíteni, lehet lassítani a folyamatot, de ezt tényleg fejben lehet csak eldönteni, hogy volt az az időszak, amikor mindent lehetett és semmi sem fájt, de sajnos nem lehet visszafordítani ezt az időt.
Az interjúban Timi arról is mesélt, hogy azt mindig is tudta, hogy sosem szeretne a sportban dolgozni. „De ha visszagondolok arra, hogy a tévébe hogyan jutottam be, azt köszönhetem mind a szépségiparnak, mert szépségkirálynő lettem, de mellette nagyon kellett az, hogy sportoló legyek, hiszen az Exatlon Hungary-bajnokok csapatában jelentem meg, amihez nyilván a sportmúltam kellett elsősorban. Az csak egy jó geg volt, hogy nézzük meg, hogy a szépségkirálynő hogyan teljesít a sárban a világ másik felén” – mondta el a Hell Boxing Kings műsorvezetője.
