Mi volt az oka a 13 év kihagyásnak?
A szakmának mindig is fontos volt a Magyar Filmszemle, hiszen mindig is egy olyan fórum volt, ahol a szakma tagjai és a közönség találkozhatott egymással, mindezt a megszokottnál sokkal olcsóbb jegyárak mellett. 13 éve nem finanszírozták tovább a szemle megszervezését, pedig a szakma mindig is érezte ennek hiányát. Most, hogy az elmúlt időszakban számos film készült, ráadásul nem csak NFI támogatással, hanem független filmek is, úgy gondoltuk, nagyon fontos lenne, hogy ezek koncentráltan, a régi hagyományokhoz hűen a szakma és a közönség elé kerüljenek.
Te magad hogyan kapcsolódsz az eseményhez?
A Magyar Filmművészek Szövetségének leköszönő elnöke után Muhi Andrást választották meg új elnöknek, az ő ötlete volt, hogy 13 év kihagyás után kerüljön megrendezésre a 44. Magyar Filmszemle. Ő keresett meg engem és a férjemet, Kovács Gábor producert valamint Csutak Tamást, aki rengeteg film gazdasági hátterét intézi és néha producerként is közreműködik, hogy vegyünk részt a szervezésben. Összefogtunk, létrehoztunk egy nonprofit társaságot, befizettük a törzstőkét, így tudtunk elindulni, ezután kezdtünk el támogatókat keresni. Akkor dőlt el véglegesen, hogy valóban meg tudjuk szervezni az eseményt, amikor a legerősebb támogatónk, Budapest Főváros és a Budapest Film beállt mögénk.
Miért fontos, hogy összefogás kísérje a filmszemlét?
Akármelyik kollégánkat megkerestük, aki csak tehette, szakmailag vagy anyagilag is támogatott bennünket, hiszen nekik is ugyanolyan fontos az összefogás, mint nekünk. A fővárostól az anyagi támogatáson kívül megkaptuk ingyen a Corvin mozit, ezért tudjuk 1000 forintos helyárokon kínálni a jegyeket, ami a mai viszonylatban nagyon barátságos ár. Így a szakma és a közönség is akár több filmet is meg tud nézni a Szemle ideje alatt. Szándékunk szerint a teljes filmtermést szerettük volna bemutatni, függetlenül attól, milyen finanszírozásban készült. A nevezések között túlnyomó többségben független filmek szerepelnek, de van néhány NFI által támogatott film is. A nagy, milliárdos költségvetésű filmeket nem nevezték a producerei.
Csutak Tamás, Kovács Gábor, Pataki Ági, Muhi András, Liszka Tamás és Meskó Zsolt (balról jobbra)
Hogyan zajlott a filmek kiválasztása, mi kerül a nézők elé?
Rekordszámú nevezés érkezett, utoljára akkor jött össze ennyi film, amikor a filmszemle 1965-ben elindult. Összesen 382 nevezés futott be, ezeket nyolc kategóriába soroltuk: Játékfilm, Kisfilm, Kísérleti film, Dokumentumfilm, Rövid dokumentumfilm és Dokumentumfilm-sorozat, Animációs film, Rövid animációs film és Televíziós filmsorozat. A nevezéseket követően az egyes kategóriák előzsűrijei válogatták ki azt a 150 versenyfilmet, amelyet a nézők majd láthatnak a Corvin termeiben. A Játékfilm, Dokumentumfilm és az Animációs film versenykategóriákban egy-egy ötfős zsűri, a többi kategóriában pedig háromfős zsűri értékeli az alkotásokat. A játékfilmek versenyében egy ötfős Ökumenikus zsűri is dönt a filmekről. Sokan talán nem is tudják, hogy ennyi jó film készül ma Magyarországon. A válogatásnál nem az volt a szempont, hogy milyen finanszírozásban készült a film, hanem, hogy milyen értéket képvisel. A Magyar Filmszemlének is épp ez a lényege. Ezeknek az alkotásoknak kisebbik hányada NFI-s támogatással, nagyobbik része önerőből készültek, sokszor az alkotók, színészek egymás iránt érzett szeretetükből hozták össze a filmeket, ám a promócióhoz is pénzre lenne szükség. Sajnos, erre sokszor már egyáltalán nem marad keret. A Filmszemle egy lehetőséget ad ezeknek a filmeknek arra, hogy a nyilvánosság elé kerüljenek. Nagyszerű filmek lesznek versenyben, sőt, lesz olyan film is, amelynek a szemlén lesz a premierje. Bátran mondhatom, hogy változatos és izgalmas Filmszemlének nézünk elébe.
Szponzorált tartalom
