Kevesebb rezsi, élhetőbb otthon
Az EU 2026-ban indítani tervezett Szociális Klímaalapja valódi lehetőséget kínál arra, hogy a nehezebb helyzetben lévő sérülékeny, energiaszegénységben élő háztartások, családok is hozzájuthassanak uniós forrásokhoz, amelyek felhasználásával otthonaikat korszerűbbé és energiatakarékosabbá tehetik. A Klímaalap pénzéhez a tagállamok saját nemzeti Szociális Klímatervükben leírt intézkedések szerint juthatnak hozzá. A magyar terv még készül. A programokban a támogatásokat csak sérülékeny fogyasztók vehetik majd igénybe, akik jellemzően most még korszerűtlen, például rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt, fosszilis fűtésű otthonokban élnek, így a fűtésre-hűtésre aránytalanul sokat költenek. Ha jól célozzák a programokat, azok sem maradnak ki, akiknek a hónap végén minden forint számít vagy nincs megtakarításuk. A Klímaalap energetikai részébe várható kb. 900 milliárd Ft keretéből a program kb. 100-150 ezer rászoruló háztartást érhet el 2032-ig, ami már látványos eredményt hozhat. A szakértők szerint egy jól tervezett, átgondolt energetikai korszerűsítéssel akár 40-50%-kal is csökkenthető egy átlagos lakás energiafelhasználása. Egy komfortosabb és energiatakarékosabb otthon ugyanakkor nem csak a számlákon, de a mindennapi életminőségen is érződik.
A Klímaalap indulása tehát fordulópontot hozhat a magyar sérülékeny háztartások energetikai állapotát illetően. A kérdés nem az, hogy szükség van-e ilyen támogatásra, inkább az, hogyan jut el azokhoz, akiknek a legnagyobb segítséget jelentheti.
Miért maradtak ki sokan a korábbi felújítási támogatásokból?
Az elmúlt években több otthonfelújítási program indult, amelyek döntően hitel- és önerőképes háztartásokhoz, családokhoz juthattak el. Például a 2024-ben indult és 2025-ben megújult, ma is futó (Energiahatékonysági) Otthonfelújítási Program, amely a 2007 előtt épült családi házak energetikai felújítását segíti, feltételként a felújítással legalább 30%-os energiamegtakarítást kell igazolni. Az ilyen és ehhez hasonló támogatás + kamatmentes/kedvezményes hitel típusú programok igénybevételéhez előfinanszírozásra és komoly önerőre volt (és van) szükség. Ez azt jelentette, hogy az alacsonyabb jövedelmű, hitelképtelen ill. megtakarítással nem rendelkező, de rossz állapotú otthonokban élő családok elestek a lehetőségtől. Sokan pedig úgy érezték, hiába lenne szükségük rá, túl bonyolult, vagy drága volt belevágni.
Pedig igény lenne rá. Egy 2025. elején megjelent kutatás (21 Kutatóközpont) szerint a magyar háztartások 60%-a szívesen korszerűsítene energetikai szempontból 5 éven belül, de csupán 4% gondolja úgy, hogy ehhez támogatást is kaphat energetikai felújítási programokból. A legnagyobb akadály a pénzhiány mellett a bonyolult feltételrendszer volt, főleg a szegényebbek számára. Sokan el sem jutottak a pályázatok benyújtásáig, mert nem kaptak megfelelő információt, tanácsot.
Az új uniós támogatás az eddig hátrányban lévőkhöz is eljuthat
Az Európai Unió új Szociális Klímaalapja (Social Climate Fund) most jelentősen javíthat a helyzeten. A 2026-tól induló program egyik fő célja ugyanis, hogy a kifejezetten sérülékeny, energiaszegénységben élő háztartásokat segítse otthonaik energiamegtakarítást célzó felújításában és ezzel az energiaátmeneti terheiket, energiaszámláikat csökkentse. A támogatás tehát azokat érné el, akik az elmúlt évtizedben egyik felújítási programban sem tudtak részt venni. Ez jó hír azoknak a családoknak vagy nyugdíjasoknak, akik előtt eddig minden ajtó zárva volt, mert nem tudtak hitelt felvenni.
Magyarország kb. 3 milliárd euró (nagyjából 1200 milliárd forint) uniós forrásra számíthat a Klímaalapban 2026-2032 között, a 25%-os állami hozzájárulással (kb. 300 milliárd Ft) így kb. 1500 milliárd Ft keretből gazdálkodhat majd a kormányzat. Ennek – akár nagyobbik – részét energetikai programokra lehet fordítani, az alaposan összeállított intézkedési és pénzfelhasználási terv (nemzeti Szociális Klímaterv) mentén. Az alapból már 2026-ban érkezhetne pénz az országba. Ehhez többek között elfogadott Klímaterv kell, ezért érdekes, hogy a magyar terv mikor kerül benyújtásra, az azt elbíráló Európai Bizottság asztalára.
A támogatás háztartásokhoz való eljuttatásának célzása és módja pedig többféle, elég rugalmas lehet, de leghatásosabbak a közel 100%-os, vissza nem térítendő támogatású energetikai felújítási programok lehetnek, társas- és családi házakat is külön célozva. (Önkormányzati, állami és civilszervezeti tulajdonú szociális bérlakások és -házak felújítását is segítheti.) Ugyanakkor a Klímaalapnak támogatnia kellene – és támogathat is! – egy olyan (a meglevő szakértőkre, tanácsadó pontokra építő) hazai támogató-energetikai tanácsadó hálózat kialakítását és fenntartását is, amely végigkíséri a háztartásokat a számára legkedvezőbb program, pályázat kiválasztásától kezdve a pályázat elkészítésén, beadásán és a megvalósításon át a fenntartásig. Így a pályázók nem maradnának magukra és lépésről-lépésre segítséget kapnának a felújítási folyamat során is.
Az alacsony jövedelmű vagy sérülékeny háztartások által hozzáférhető, sok éven át futó energetikai felújítási programokat a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is régóta szorgalmazza. Botár Alexa, a szervezet éghajlat- és energia programigazgatója szerint: „Fontos, hogy a Klímaterv alapján majd kiírandó programoknál, pályázatoknál a feltételek közérthetően legyenek megfogalmazva annak érdekében, hogy mindenki pontosan tudja, mire jogosult, hogyan tud élni a lehetőséggel.”
Érdemes tehát felkészülni: vegyen részt energetikai tanácsadáson, méresse fel felújítási szükségleteit és lehetőségeit, tervezzen! Kísérje figyelemmel a Szociális Klímatervet, hiszen a Szociális Klímaalap nemcsak egy újabb pályázat lenne: sokaknak valódi esély lehet arra, hogy végre korszerűbb, olcsóbban fenntartható otthonban élhessenek.
Bővebben a témáról és az aktuális energetikai felújítási programokról, támogatásokról ITT OLVASHAT.
