A nyugdíjtörvény adatszolgáltatással és bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezése szerint a foglalkoztatónak bírság terhe mellett a biztosított, vagy volt biztosított biztosítási jogviszonyával kapcsolatos minden, többek között a munkaviszonnyal, szolgálati idővel, a nyugellátás megállapítása során figyelembe vett, illetve jövedelemmel kapcsolatos munkaügyi iratát meg kell őriznie a megadott időpontig – írja az Adó Online.
2024. január elsejétől a megőrzendő dokumentumok
köre a foglalkoztatási igazolásokkal is bővült. Ezeket a foglalkoztató szintén a biztosítottra vagy volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.
Az iratőrzési kötelezettség a 2024. december 31-éig keletkezett munkaügyi iratokra, adatokra, foglalkoztatási igazolásokra vonatkozik.
Az 1957 után születettek esetében a betöltött 65. életév az öregségi nyugdíjkorhatár.
Ha az egykori munkahely jogutód nélkül szűnik meg,
kötelező bejelenteni a munkaügyi iratok őrzésének helyét a székhely és telephely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek. Ha a foglalkoztató a fentieknek nem, vagy késve tesz eleget, mulasztási bírsággal sújtható. Ennek összege 50-500 ezer forint között van, egy éven belüli,
ismételt esetben 1 millió forintig is terjedhet.
Fizetési nehézség esetén az érintett méltányossági kérelemmel is élhet. Lehetősége van mérséklésre, fizetési halasztásra, részletfizetésre vagy a bírság elengedésére is.
Kép: Pixabay
