A parlagfű (Ambrosia Artemisiifolia) közel száz éve található meg Magyarország területén. Az első világháború idején emberi közvetítéssel terjedt át Észak-Amerikából a többi földrészre. A francia kikötőkbe az Amerikából vásárolt lovakkal és azok takarmányával hurcolták be az 1920-as évek elején. Hazánkba az Osztrák-Magyar Monarchia kikötői felől, fertőzött gabonaszállítmányokkal jutott be ez a gyomnövény – írja a nak.hu.
(Fotó: Getty Images)
Megjelenését először 1922-ben észlelték Dél-Somogyban, ahonnan a kereskedelmi útvonalak mentén terjedt délre, majd észak felé. Robbanásszerű térnyerése 1945 után, a második világháborút követően indult meg.
A parlagfű egynyári növény, magjai 10-20 °C-os hőmérsékleten kezdenek csírázni. A fejlett növények magassága elérheti a 130-150 cm-es átlagmagasságot is. Erőteljes növekedésű, dúsan elágazó gyomnövény. Szőrös szárát keresztben elvágva négyzet alakú keresztmetszetet figyelhetünk meg. Levelei szárnyaltan szeldeltek, fonáki oldalát és a levélnyelét pelyhes szőr borítja.
Július végén és augusztusban bocsátja ki legnagyobb mennyiségben a pollenjeit, ami kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A virágpor tömegesen termelődik, a szél útján terjed, akár 100 km-es távolságra is képes eljutni. A termés érése október közepe táján kezdődik.
Az összlakosság több mint 20%-át érinti a parlagfű-allergia
A parlagfű nagymértékű elterjedésének közegészségügyi és gazdaságkárosító hatása számottevő. Hazánkban a teljes népesség több mint 20%-át érinti a parlagfű-allergia.
Az allergia civilizációs betegség, a szervezet túlzott immunreakciója a környezeti hatásokkal, levegőszennyezéssel szemben. Az allergiás reakció egyik leggyakoribb formája a légúti allergia, ezen belül is a szénanáthaként ismert kellemetlenség, amely súlyos esetekben asztmához, nehézlégzéshez vezethet.
Nyáron többnyire a pázsitfüvek, illetve egyes gabonafélék, különböző gombaspórák okoznak sokaknak allergiát, augusztusban és szeptemberben pedig elsősorban a gyomok, az ürömfélék, az útifű, a csalán, kiváltképpen pedig a parlagfű a bűnös.
Allergológiai szempontból a parlagfű virágpora a legagresszívebb. A hazánkban nem őshonos gyomnövény hosszú évek óta megkeseríti az allergiások életét. Parlagfűből bőven van az egész országban, a leginkább fertőzött részek általában építési területek, ugyanis a föld felásásával az ott lévő parlagfűmagok elkezdenek csírázni.
Miért a legagresszívebb allergén?
- Rendkívül szapora gyomnövény. Ma már szinte mindenhol megtalálható.
- A másik okot pedig a parlagfű pollenjének alakjában találhatjuk meg. Mikroszkóp alatt nézve ez ugyanis olyan, mint egy parányi vadgesztenye: tövises kis nyúlványai vannak, amelyek a szembe, orrba, légutakba kerülve felsértik a nyálkahártyát.
Mit tehetünk ellene?
Hatásos ellenszere csak a folyamatos irtás, a földterületek rendszeres gyomirtása, kapálása, kaszálása, vegyszerezése, amire egyébként egyre szigorúbb önkormányzati rendeletek kötelezik az ingatlantulajdonosokat.
A parlagfű irtásával nem szabad megvárni a virágzást. Kisebb fertőzött területeken javasolt a növényt kihúzni vagy mélyen, a gyökerek közelében levágni. Ezt leginkább augusztus előtt kell megtenni, hogy megakadályozzuk a beporzást és a magképződést, valamint a növények következő generációjának megjelenését.
„Ha a parlagfű pollenje a parlagfűre allergiás beteg nyálkahártyáján megtapad, ennek hatására hisztamin szabadul fel a szervezetében. A hisztamin nyálkahártya-duzzanatot és fokozott váladékozást, viszketést okoz, emiatt jelentkeznek a parlagfű-allergia tünetei: tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, orr- és szemviszketés, szemkönnyezés, viszkető érzés a torokban a legjellemzőbb panasz. Az allergia tünetei miatt ebben az időszakban jelentkezhet fáradtság, fejfájás, arcüregprobléma, álmatlanság és szaglászavar is, sőt a bőrön megtapadó pollenek az ekcémás tüneteket is fokozhatják” – mondta Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa.
Hagyjuk az önvizsgálatot, forduljunk orvoshoz!
Az allergiát sokan nem tartják komoly betegségnek. Úgy vélik, hogy az enyhe, náthaszerű tüneteket akár kezelés nélkül vagy a patikából beszerzett egy-két gyógyszerrel is könnyen el lehet viselni. Az öndiagnózis azonban komoly veszélyeket rejt, így jobb felkeresni egy allergológust.
1. Ha azt gyanítjuk, hogy a tüneteinket parlagfű-allergia okozza, első lépésben jelentkezzünk kivizsgálásra.
2. Ezt követően allergiateszt elvégzésére kerül sor. Ez történhet vérvizsgálattal, illetve alkaros bőrpróbával, másnéven prick-teszttel.
3. A vizsgálat eredményét a kezelőorvos összeveti a tüneteinkkel, és ez alapján a parlagfű-allergia ellen személyre szabott kezelési tervet állít össze (például antihisztamin tabletta, orrspray és szemcsepp).
Szponzorált tartalom
